[Friss hozzászólások] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
Kedves Zuriel!
Nagyon, nagyon köszönöm:)!
Nagyon örülök a szép kottának!
Szép estét kivánok!
András |
Szeretettel Farkashonból:)
|
Kedves András!
Remélem örülsz neki!:)
Szeretettel:Zuriel |
Kedves Földim!
Örülök, hogy már nyugodtabb vagy! Bocsánat, hogy nem voltam elég figyelmes, de mostanában elég sok a dolgom, ezért nem vok sokat!
Szeretettel, baráti öleléssel:
András |
Kedves Lady W. !
Nagyon örülök, hogy itt jártál köszönöm a képet!
Barátsággal:
András |
Szeretettel gondolok rád és kellemes pihenést kívánok Farkashonból:)
|
Kedves Főldim!
Már kicsit nyugodtabb vagyok!
Most eljöttem hozzád is!
Elhoztam ajándékba neked, egy versemet melyet még nem olvastál!
marica |
Az utolsó ajtónyitás |
|
Csendben, méltósággal nyílik utoljára az ajtó.A végső búcsú, soha nem csikordul Csak ünnepélyes, égő gyertyafényben elénk tárul. A tér beszűkül, a múlt kitágul, csak néhány perc, s mint gyertyáról a viasz, aláhull.
Az élet már porcelán ruhába öltözött test, Rajta tűfátyol mögül egy régi mosolygós est Fénye felett, ruhájához illő porcelán kalapja, Virágok selymébe vegyül az elmúlás illata.
S bevonul fekete gyászruhás léptek Közt sok fájó itt maradt lélek. Kínzó ereje van a zenének Szívbe markolnak a hangok, szinte tépnek.
„A szeretet mindenre kész, Én tudom hiába mész Itt maradsz örökre…”
S mindenkinek hull a könnye, Arcról gördül fehér zsebkendőbe, És nem borulunk egymás nyakába, Nem hull fájdalmunk a másik vállára,
Mindenkinek magában sírnak a hosszú évek. Istenem! Kihűlt az összetartó fészek. Sólyom szárnyak! A meleget vele vittétek. „Szállj-szállj sólyom szárnyán” hangzik az ének.
Egy utolsó séta a susogó fák alatt, A gyászmenet méltósággal halad A végső kegyhelyre, hol örökre Kőtáblába vésve egy Édesanya emléke.
És nem borultunk egymás nyakába, Nem hull bánatunk a másik vállára, Mindenkinek magában sírnak a hosszú évek. Istenem! Kihűlt az összetartó fészek.
A sajgó életbe mindenki rohant, És magára maradt a néma hant Mit körbefon a rengeteg élő virág S ontotta utánunk az elmúlás illatát. 2007.05. 11
Minden jót neked és kellemes hétvégét4
Szeretettel: Marika
|
|
|
| |
Kedves Zuriel!:) Ez nagyon aranyos kép, ahogy ezek a cinegék megbiznak az emberben! Köszönöm! Szép napot Neked!:)
András:) |
Szia Kedves Lady! Neked is szép napot!
Barátsággal:
András |
Kedves András!
Annyira megtetszett nekem ez a kép,gondoltam elhozom neked!:)
Szeretettel:Zuriel |
Szép napot kívánok Farkashonból :)
|
Kedves Lady Wolf!
Szép napot neked! Sajnos mostanában más írányú elfoglaltságaim miatt ritkán vagyok itt, de köszönöm, hogy meglátogatsz!
Barátsággal:
András |
Kellemes délutánt kívánok és szeretettel puszillak:Lady W.
|
Hoztam egy ölelést farkashonból:) Lady.W.
|
Szia!
Alexiel vagyok a Heliconról. Azzal a kéréssel fordulok hozzád, hogy megendednéd-e, hogy csodálatos műveidből párat feltegyek az oldalamra. Cserébe te is elviheted a novelláim közül a neked legszimpatikusabbat!
Válaszodat küld a helicon85@freemail.hu címre!
Előre is kösy!
Pusy: Alexiel |
Hoztam egy jó éjt puszit :)
|
Kedves Földim!
Köszönöm szépen ezt a szép verset, és a képet is!!:)
Szeretettel:
András |
Szia kedves Főldim:)
Elhoztam neked is a ma reggeli csodát:)
Szeretettel: Marica mama.
Reggeli báj
Egy elszalajtott percet csak szemem örökített meg, Az udvaron álltam, szemem bujkált a lilaakácban, Nagyon szeretem, minden titkát keresem. S lám a feketerigó is kémleli, helyét, benne hol leli. És én csak csodáltam, ahogy ott csipkedet, az ág ringón billegett alatta a fürt büszke lett, bűvölte kis madarát ki beszívta illatát. Egy pillanat, várj te kis falat! Hozom a gépemet, Megörökítelek. És én szaladok hanyatt homlok, a gépért rohanok De a kis rigó, a folyton szárnyakon illanó, mire ki értem, hűlt helyét leltem. A kép így csak fejembe létezik. Boldog titok, s ha kérdezik a lilaakác titkát Hát közéjük sorolnám a rigó,billegő farkát.
|
| |
Köszönöm szépen, kedves Zuriel!:)
András |
Egy kis gyönyörűség Neked..
Szeretettel:Zuriel |
[Friss hozzászólások] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
|