Tzvarzs
Tzvarzs
Medvebr, kt pohr vrsbor a padln, kint esik a h, a kandall lngjai finoman vibrlva vilgtjk meg a szobt.
A szobban a kandalln kvl egy dohnyz asztal, kt srga br fotel, ugyanolyan szn kanap, valamint difbl kszlt knyvespolc tallhat.
Mg kt emberi lny is van a szobban. Egy frfi s egy n. A frfi a sznyegen l, s lendletesen magyarz valami fontosnak tn trtnetet, amit a n teljes odaadssal, de szja szln jelentsgteljes mosollyal hallgat. A frfi is mikzben beszl a szemt le nem veszi a nrl. Hol a szembe nz, hol vgigsimogatja az asszonyt a pillantsval. Majd egy rvid mondatott sg: Jajj te…
Csodlja a lngok villansainak jtkt a n arcn, alakjn. Szeretn vgigsimogatni a fny tjt. Elhallgat, s a n szembe nz. Hosszan, szinte htattal nzi! vezredek ta nzi gy a frfi az asszonyt, gynyrkdve, csodlattal, kvnva t. S a n tekintetbl is a vgy st a frfi fel. Taln meg sem tudnk nevezni, mit ltnak abban a szemprban, amelybe belemlyed a tekintetk. De mr az orrcmplyuk is megremeg, ahogy magukba szvjk a msik illatt... Szemkben a tz visszfnynl hevesebben lobog fel a lng.
Lassan kzelebb hajolnak egymshoz, ujjaik sszernek, majd a tenyerk egymsba simul. Egymshoz r a homlokuk, a frfi szja megsimogatja a n ajkt, megcskoljk egymst. Azt rzik, hogy csak akkor vannak biztonsgban, ha a msik szorosan a kzelkben van. gy ht tlelik a msikat, szorosan tartjk, gy cskoljk.
Teljesnek, egsznek rzik most magukat, br a vgy s a kvncsisg hajtja ket.
Testk tforrsodik tzess vlik, perzseli a brket egyms rintse. Nem gyznek betelni egyms simogatsval, cskjaival. Eltnik ellk a mlt, a jvend. Nincs msuk csak egy vgtelen msodperc, amit egymsnak adhatnak, s egymstl kaphatnak. Ez az vk csak, de meg akarjk osztani a msikkal, mert csak gy igazi, gy rdemes…
szre sem veszik, amikor a kandallban kialszik a tz. Taln nem is kialszik? Lehet csak helyet vltoztat, a kandallbl tszkik a kt forrn lelkez emberbe.
Hiszen a szerelem a legnagyobb varzslat, ami a tzzel csak trtnhet!
Odaknn lassan, puhn mindent elfed a lgy, lepedfehr h.
|
Csodas:)