A morvamezei csata     A 13. sz�zadban a N�met-R�mai Birodalmat bels� bajok gyeng�tett�k, m�g a cseh kir�lys�g egyre nagyobb szerepet kezdet j�tszani. II. Ottok�r egy p�nszl�v birodalomr�l �lmodott, aminek az el�r�se �rdek�ben cs�sz�rr� szeretett volna v�lni.  A birodalmi v�laszt�gy�l�sen azonban egy kis hat�rmenti gr�fot, IV. L�szl� magyar kir�ly s�gor�ra Habsburg Rudolfra esett az elektorok d�nt�se. Ezt azonban Ottok�r nem ismerte el, �s fegyverrel akart �rv�nyt szerezni az igaz�nak, �s megt�madta Ausztri�t. Rudolf a magyarokhoz fordult seg�ts�g�rt, s L�szl� seg�tett is neki. Ottok�r sorra el akarta foglalni az osztr�k v�rakat, m�g Rudolf �s L�szl� csak ny�lt �tk�zetben l�tt�k a gy�zelem lehet�s�g�t. Ez�rt a k�t sz�vets�ges egyes�tette erej�t, �gy indult a behatol�k ellen.  Ottok�r 1278. j�nius 27-�n indult Pr�g�b�l mintegy 35000 f�s sereg�vel, �s augusztus v�g�re - n�h�ny v�r megh�d�t�sa ut�n - �rt Laa v�ra al�, ami B�cs k�zel�ben van. A sz�vets�ges hadak itt �llt�k �tj�t a Morva foly� bal partj�n �ll�tva hadrendbe a csapataikat. A sz�vets�gesek jobb sz�rny�n mintegy 2000 p�nc�los osztr�k lovag �llt Rudolf vezet�s�vel. M�g�tt�k �lltak Kapeller Urlik karinthiai lovagjai tartal�kban, szint�n k�tezres l�tsz�mmal.  A balsz�rnyat a magyar lovass�g k�pezte - mintegy 15000 k�nny�p�nc�los - Cs�k M�t� n�dor vezet�s�vel. K�z�pen �tezer kun lovas tart�zkodott.  Ottok�r serege cseh-, bajor-, branderburgi- lovagok, nagysz�m� lengyel k�nny�lovasb�l, valamint �tezer gyalogosb�l �llt.  Rudolf �s Ottok�r �gy d�nt, hogy r�szt vesz a harcban, m�g L�szl� egy magaslatr�l �r�nyitja a csapatait, mint egy keleti hadvez�r.  A csata a kun k�nny�lovass�g roham�val, ny�lz�por�val majd cseles visszavonul�s�val kezd�d�tt, amit Cs�k M�t� lovasai t�madnak r� a cseh gyalogs�gra. Azonban a m�lys�gben tagolt - 8-10 sorban fel�ll�tott - gyalogs�g felfogja a l�k�st. Azonban az els� rohamot azonnal k�veti a Bors�k, Aporok, Dobok�k z�szl�aljainak l�k�se, ami sz�tszak�tja �s sz�tsz�rja Ottok�r gyalogs�g�t. Azonnal ott termet a r�sben a lengyel lovass�g, amit azonban a magyarok v�res k�zitus�ban megfutam�tanak.  A balsz�rnyon nem alakult ilyen j�l a helyzet, itt k�s�bb kezd�d�tt a csata de a cseh lovagok t�rt nyertek az osztr�kokkal szemben, olyannyira, hogy a lovagok menek�lni kezdtek. Rudolf is lebukott a lov�r�l �s a pajzsa alatt keresett mened�ket. A menek�l�ket Kapller Urlik csapata felfogta, �s ellent�mad�sra vezette. Ottok�r ezt l�tva a lengyel lovasokat akarta seg�ts�g�l h�vni, azok azonban m�r menek�ltek. L�szl� l�tva a csehek elakad�s�t, a kunokat k�ldte, hogy oldalr�l t�madj�k meg az ellens�get, k�zben a lengyelek �ld�z�s�b�l visszat�rtek a magyar lovasok is, �s �k is az ellenf�l lovagjaira vetett�k magukat.  Ottok�r, l�tva, hogy a csata elveszet, test�rs�g�vel a sv�b lovagokra vetette mag�t, ahol k�rbefogt�k, �s meg�lt�k.  A menek�l� cseh, �s n�met lovagok a Morva foly�n val� �tkel�s k�zben a kunok nyilait�l pusztultak el.   �gy biztos�totta a magyar sereg az els� Habsburg cs�sz�r tr�nj�t. Vajon ha Kun L�szl� a j�v�be l�tott volna, akkor is seg�ti Rudolfot? K�ts�ges!

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.