|
Koppány, vagy István?
Tudjuk történelmi ismereteinkből, hogy Koppány, aki szintén az Árpád-házból származott Géza fejedelem halála után, mint a fejedelmi trón követelője lépett fel Istvánnal szemben, de lázadónak tekintették, és kivégezték. Vajon jogos volt-e Koppány követelése?
A nomád népeknél két fajta öröklési forma fordult elő. Az egyik lehetőség a szeniorátus alapján történő öröklődés. Ez azt jelenti, hogy a rang a családon belül, mindig a legidősebb férfi-rokonra száll.
A másik lehetőség hogy apáról-fiúra száll a hatalom. Melyik volt mérvadó vajon a magyarságnál?
Találunk erre bizonyitékot a magyaroknál? Úgy tűnhet igen.
Biborbanszületett Konstantin bizánci császár által íratott „A birodalom kormányzásáról” című krónikájában leírnak egy leszármazási sort. Mégpedig első kézből! 948-körül követségbe megy ugyanis Tormás –Árpád egyik unokája- és Vérbulcsu aki saját elmondása szerint horka, másként karcha rangot visel. Ezt a rangot őelőtte Bogát -aki a nagybátya volt-, az előtte pedig Kál, Vérbulcsu apja viselte a rangot.
Ezek szerint a szeniorátus volt érvényben a magyaroknál? Nem biztos.
Anonymus által írt „Gesta Hungarorum”-ban más leírás is található. Tudjuk, hogy Anonymus előtt talán 100 évvel már írtak egy úgynevezett "ősgesztát", amit ő átvett, és – bár az ellenkezőjét állította-
sokat bedolgozott a regösök, és népi énekmondók történeteiből.
Valószínűleg az ősgesztából átvette a második legmagasabb honfoglalás kori tisztség a gyula család leszármazási listáját. E szerint a honfoglalás előtt Tétényt választották meg gyulának, aki előtte a karcha tisztét töltötte be. Őt az új rangban fia Horka(!) követte, akinek két fia volt. Gyula és Zombor. A rangot az idősebb, Gyula(!) örökölte. Neki viszont csak két lánya volt, Karold és Sarolt – I. István anyja-. A gyulai tisztet így Zombor fia –minő meglepetés- Gyula örökölte. Tőle vonta meg ezt a hatalmat az ország átszervezésekor István. Anonymus ennek a Gyulának a két fiát is megnevezi Bolya és Bonyha, ők azok akik Ajtony leszármazottjával Vattával együtt Orseoló Péter megbuktatásán, és I. András hatalomra juttatásán munkálkodott, amiért is a két gyula-fit kivégzik. Ebből gyanítható az is, hogy az ősgeszta nem sokkal ezen időszak után készülhetett. Úgy látszik mind a két féle öröklődés érvényben volt! De biztos ez? Nézzük a gyulákat! Tétény az első, aki már idősebb korban a horka méltóságról lép feljebb a gyula méltóságra. A legidősebb fia aki még a gyula rang megszerzése előtt születik az aktuális rangot kapja névként. De aztán ő lesz a gyula apja után, és ezért az idősebb fiát már e rangról nevezi el. Ennek a Gyulának azonban csak két lánya születik, így a másik ág fogja örökölni a rangot. S, hogy ezt biztosítsa Zombor még a bátyja életében a fiát Gyulának nevezi el. A fiának viszont már nem kell ezt tennie hiszen a két fia közül valamelyik valószínűleg örökli a hatalmat.
És most térjünk vissza Vérbulcsuhoz! A horka –vagy karcha- méltóság mint láttuk, Tétény rangja volt, míg magasabb rangot kapott. Ekkor lett Kál, Vérbulcsu apja a karcha. Ő utána azonban nem Vérbulcsu hanem Bogát, a nagybácsi következett. Ráadásul a név sem egyezik!
De vajon mi volt a karcha feladata? Szent László korában is volt egy hasonló nevű hivatal, „Sarcha” néven emlitik, és a feladata a vérbosszúk megakadályozása volt. Ma talán békebíróként emlegetnénk. Valószinű az ezzel járó szerződéseket is ő előtte kötötték, és mivel a családokból megölt helyet a másik – a gyilkos- családja követelt pótlást ezt vérszerződéssel kötötték. Egy borral teli edénybe néhány csepp vért elkevert a békebíró, és miközben hagyományos átokformulát elmondta, megitatta azt a szerződőkkel. A Vérbulcsu jelentése pedig: vérkeverő. Miért nem hívták Horkának? Mert az már foglalt volt, és a bőknél nem volt szokás ugyanazon név adása két embernek! Az ismert vezetők nevei között csak egy ismétlődik, a Gyula! De akkor miért Bogát volt a következő horka? Nem biztos, de valószínűleg Kál halála idején még Bulcsu igencsak fiatal lehetett, ezért lett a nagybátya a horka. Amolyan régensként!
Most tekintsük át az Árpád-házi családot!
Ők vajon régi vezető rétegből származtak, vagy új vezetők voltak? És mi volt a rangjuk? Esetleg kende? Hiszen tudjuk, hogy a harmadik ismert rang a kende - vagy kend- volt. Ezt a rangot viszont a honfoglalás idején Kurszán viselte, csak az ő halála után lett az Árpád-fiaké! Bíborbanszületett Konstantinnál találjuk a következő leírást. Levedi kendesége idején a türkök -Bizáncban így hívták a magyarokat- a kazárokkal éltek és velük harcoltak, a kagán magáhozhivatta Levedit és azt akarta válasszanak egy fejedelmet. Először Levedihez feleségül adott egy kazár nőt, de ez gyermektelen házasság volt. Ezután a kazárok választást rendeztek a törzsek vezetői között, és a kiválasztottat kazár szokás szerint pajzsra emelték. A kiválasztott Árpád lett, mert ő erényesebbnek, bátrabbnak bizonyult apjánál.
Meggyőzően hangzik. Csak egy gond van! Levédiát és a kazár fenhatóságot a magyarság 840 előtt hagyta el, mert a kazárok ekkorra már várat építettek ellenük, Sarkelt, márpedig ha Árpád már erényekben gazdag férfi volt akkor legalább 30 éves kellet legyen 820-835 között. Álmosnak pedig 20 évvel idősebbnek. Azt is tudjuk, hogy 896-ban Álmost feláldozták Erdőelvén mert nem jöhetett be az országba. Vagyis mintegy 90-120 éves volt! Árpád is 907-es halálakor szintén e körüli időt ért meg! Valójában viszont kb. 77 éves volt halálakor!
Miből adódik ez az eltérés? Nem Árpádot hanem Álmost választották meg az ismeretlen rangra! De miért ír mást a bizánci krónikás? Mert ő nem tudja, hogy a rang elnevezése, ugyanis sehol nem említi a gyula nevét, aki a Gyula nevet viseli. Nem is tudja, hogy ez lehet. A másik két vezérnél láttuk, hogy a rang megszerzése után a legidősebb fiú a rang után kapta a nevét!
Vagyis Álmos a rangra emelés után „árpád” lett! Ami nem finnugor árpácskát jelent, hanem iráni eredetű és a „hatalom őre” a jelentése. Akárcsak az Álmos ami türk eredetű és népszerzőt jelent. Vagy a Taksony ami bőségben élőt jelent.
Most térjünk vissza a leszármazáshoz. Árpádot Zolta nevű fia követi a fejedelemségben, majd ő utána változik a kép.
Az egyik krónika- az Anonymusé,- ami jóval későbbi- Fajszt nevezi meg a következő fejedelemnek. Míg a kortárs bizánci könyv Taksonyt nevezi – valószínű Bulcsu elbeszélése alapján- annak. Taksony Zolta fia és Anonymus szerint Fajszot követi. Fajsz pedig Jutas fia –Zolta öccséé-. Taksony után Géza, és utána 997-ig István következik.
Mi adhatja az eltérést? Anonymus korában, már nem jelentett gondot egy trónbitorló fejedelem emléke, hiszen már ez akkor a régmúlt volt. És azok kiknek az ősei valaha Fajsz idejében jól éltek, szívesen emlékeztek erre, így emlegették is.
Konstantin idejében viszont a trónbitorlót szánt szándékkal nem említik a magyar követek mert esküszegő volt, aki a fejedelmi család ellen lázadt és így a halhatatlan lelkét is elveszítette, vagyis a nevét is törölték! Tehát jogtalanul lett fejedelem!
Márpedig ha a nevét törölték, akkor valószínű, őt is törölték, az élők sorából.
Ebből a levezetésből kitűnik, hogy Vajknak kellet követni a fejedelmi trónon apját, Gézát, hiszen a családban nem a szeniorális öröklődés volt hagyományos, így Koppány követelése jogtalan volt! Vagyis Koppány – aki Géza öccse volt – lázadónak minősült Istvánnal szemben!
Természetesen ez csak egy hipotézis, amit László Gyula, Györffy György kutatók eredményei alapján, Földes Péter író, történész írásai alapján képzeltem el! | 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó