rvalnyhaj
rvalnyhaj
Hol rvalnyhaj lengedez. Szlhordta homok dnn. Hol minden apr csodt felfedez Ott voltam csepp kislenyka n!
Ballankr lett letem, Szlvihar reptett tova. Mi utamba kerlt, jtt vejem Akaratlan rm ragadva.
s lettem intzetben sok kztt egy, Egy bakancs, egy ruha, egy nagykabt, -„Hiba bgsz! Apd nincsen, s itt hagyott anyd!”-
Majd lettem egy a sok kzl, Kit magukkal vittek Mintha lenne bennk kegy. Enni adtak, mi tnyrjukon megmaradt, -„Mert az llam keveset ad.”- -„Mindenre nem juthat.”- Ernyedt ciha, hidegszoba, Repeds, a toll a fldre pereg ,Ugrok sebesen, hogy sszeszedjem, Guggolok a tollkzt dermedten, Csattan az ostor testemen „Szedd gyorsabban becstelen!”
De minden vasrnap templomba mentnk, Hol Jistent, s megvlt Jzust tiszteltnk, k trdre hullva esdekeltek bocsnatrt, A vgn perselybe dobtak nhny tallrt, n srva krtem-„segts des Istenem! A bnm annyi, hogy rva lettem!”-
rva lettem, csak egy apr kis leny. Mint rvalnyhaj homokdne oldaln. S jtt a szp nap. Az ajtn kopogtak, Egy bakancs, egy ruha, egy nagykabt, Csomagba bkezen alamizsnt,
Kedves mosoly az arcokon, Egy gyengd simts hajamon, -„Gyere velem kisleny! Jtt rted az desanyd!”-
|