Csokorba kötött gondolatok
Csokorba kötött gondolatok
Gondolataimnak rejtelmes kertjében, Hol virág nyílik, ott a gaz is terem. Gyomlálgatom ma, szorgalmas serényen, Nehogy a buja gaz, azt torzul, benője,
Legyen gondolatom, jövő rózsafája, Mely az emberek lelkét táplálja, Ne tövises rózsa, mely a lelket szúrja, Egyszer legyen végre, tövis nélkül rózsa!
Közben kéknefelejcs, a béke jelének, Omló aszparágusz, legyenek remények. Mind ezt egy csokorban, gondolatformába, Küldöm Főldimnek, a jövő asztalára.
|