R.Burns

Shelah O'Neil

Míg érte epedtem s láng gyúlt a szivemben,

  bókoltam is, édes volt az idill,

ám végre, kinomban, vesztemre kimondtam:

  "Légy a feleségem, Shelah O'Neil!"

Megvolt lakodalmunk, vágyam hamar elhúnyt,

  s húztam az igát, mit a marha se bír.

A nyelve! Az ökle! Elmentem örökre.

Ír-whisky agyő! Agyő, Shelah O'Neil!

Éljek nyomorultan? Inkább bevonultam

  Frigyes seregébe, hol élte vidám

a közkatonának; már nem macerálhat,

  csak bombaalakban, drága Shelah-m.

Ott jártam a harcban, golyózivatarban,

  hol egy napon ezreket elnyel a sír,

de nincs e veszélyes mezőn oly éles

  kard, mint a te nyelved, Shelah O'Neil.