A r�vid sz�r� magyar vizsl�r�l

 A magyar vizsla a magyars�g tal�n legszebb, legeleg�nsabb kutyafajt�ja. A vizsla mindenes vad�szkutya, amelyik a vad�szat minden mozzanat�ban seg�ts�g�re van a gazd�j�nak, legyen a l�v�s el�tti, l�v�s ut�ni munka.

 Testm�retei: a kanok 58-64 cm-es marmagass�g�ak, a szuk�k 54-60 cm-esek. De az ar�nyos testfel�p�t�s fontosabb, mint a m�ret. Az orr t�k�r sz�ne s�rg�sbarna, a sz�rzet sz�n�vel harmoniz�l. A szemek barn�k, meleg pillant�s�ak, bar�ts�gosak.

Sz�rzete szorosan simul a kuty�hoz, r�vid �s egyenes, f�nyes, �rdes tapint�s�.

 A fajta t�rt�nete az �smagyarokig ny�lik vissza. �se nagy val�sz�n�s�ggel, a magyarokkal a K�rp�t-medenc�be ker�lt �zsiai eredet� kop�fajta volt. Az els� �br�zol�sok a XI.-XII. sz�zadb�l sz�rmaz� kr�nik�k lapjain tal�lhat�ak. Itt solym�szok lovai mellet hossz� f�l�, vizsla alak� kuty�k v�gtatnak. Val�sz�n�leg m�r ekkor is a vad meg�ll�sa, kiugrat�sa volt a feladatuk. A k�z�pkori �br�zol�sokon is gyakran felt�nik egy-egy vizsl�hoz hasonl� kutya.

 A t�r�k h�dolts�g el�tt is teny�sztettek a magyar nemesek egy vizsla alak�, apr�vad vad�szatra alkalmas kuty�t. A h�dolts�g idej�n a vizsla biztosan keveredet a t�r�k�k vad�szkuty�ival, �gy p�ld�ul az arab ag�rral (a sloughi-val).

  A XVIII. sz�zadt�l fellend�lt a vizsl�k teny�szt�se, amikort�l a l�fegyverek elterjed�s�vel megn�tt az ig�ny az �l� �s l�tt apr�vad felkutat�s�ra alkalmas kuty�k ir�nt. Ez azonban az 1848-49-es szabads�gharc lever�se ut�n cs�kkent a vizsl�k sz�ma, mivel vad�szni, �s vad�szkuty�t tartani csak B�cs enged�ly�vel lehetett.

 Ebben az id�ben terjedtek el haz�nkban a n�met �s az angol vizslafajt�k is, ami szint�n nem kedvezett a vizsl�nknak.

1916-ban m�r a Nimr�d has�bjain Th�r�czi Tibor figyelmeztette a vizslatart�kat, ha nem tesznek valamit, kihal ez a gy�ny�r� fajta. Az � hat�s�ra sokan megmozdultak. Ekkor ker�lt sor a fajta le�r�s�ra. Ennek a munk�nak az eredm�nyek�nt sok vizsla szerepelt eredm�nyesen k�lf�ldi ki�ll�t�sokon is. Sajnos 1945-46-ra ennek az �llom�nynak nagy r�sze elt�nt.

  A vesztes�g p�tl�s�ra a fellelhet� egyedekkel 1947-ben a G�d�ll�n l�trehozott teny�sztelepen kezdt�k meg a fajta megment�s�t.

 Siker�lt is ezt a gy�ny�r�, �s kedves kutyafajt�t megmenteni. A mi szerencs�nkre, mert biztosan hi�nyozna az �let�nkb�l ez a h�zelg�, k�v�ns�gainkat les� melegbarna szemp�r.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s