shonos kutyink
shonos magyar kutyafajtk
Azokat a fajtkat tekinthetjk egy adott orszg shonos kutyinak, amelyek kialakulsa, eredete ehhez az orszghoz ktdik, esetleg az idk homlyba vsz.
A magyarsg shonos kutyi kztt vannak ismeretlen eredet, de akad olyan fajta is, amelynek tudjuk az eredett. Vannak azutn olyan fajtk is, amelyekrl tudjuk, hogy lteztek, de az idk folyamn, mivel mr nem volt rjuk szksg kihaltak.
Taln kezdjk a kihalt fajtkkal. Ezek egyike a szelindek, tudjuk, hogy a XIX. szzadban mg ltezet. Mi erre a bizonytk? A Toldi:
"Volt pedig a hdnl hat ers szelindek,
Utna uszitk a biknak mindet"
A msik kipusztult fajta a pannonkop volt, br ennek a vrvonala tovbb l a magyar vizslban, illetve az erdlyi kopban. Valamint a krnyez orszgok kopiban - szlovn, szlovk, osztrk kopk.
Mg egy koprl, mint kihaltrl kell beszlni, ez pedig az erdlyi kop rvidlb vltozata, amely mg nhny ve ltezett, de ma mr gyakorlatilag kihalt. Ez a fajta kiss ms volt, mint a ma is ltez vltozat, kb. 10 cm-rel alacsonyabb, s fehr alapon cserszn foltokkal teleszrt kutya volt.
Most pedig nzzk a ma is ltez fajtkat, azon bell is kezdjk a vadszkutykkal.
Elszr a fent emltett erdlyi kop: rgi magyar vadszkutya, a Krpt-medencben l vadszkutya fajtk, s a honfoglal magyarok kopjnak keresztezdsvel alakult ki. Az 1300-as vekbl szrmaz un. Bcsi krnika egyik miniatrjn mr ilyen tpus kutya lthat. Az erdlyi kop orral vadsz kutya, feladata a zskmny llatok hajtsa, ill. lvsre val meglltsa. Ez a fajta nem nagy falkban dolgozik, mint pld. Az angol rkakop, hanem csak un, fzrben, ami maximum 4 kutyt jelent. A mi kopnk, negyed magval akr egy medvt is lvs el tud lltani.
A kvetkez kutya a magyar agr: szintn si kutyafajta valsznleg szintn honfoglalkkal rkezet, majd itt kersztezdtt elbb az arab, majd az angol agrral. Az agarak szemmel vadsz kutyk, amelyek a megltott vadat vgtatva kvetik, majd leteperik. A mi agarunk robosztusabb, mint az angol agr, amely gyorsabb ugyan, de hossz tvon sokkal kitartbb, fradhatatlan, szvs kutya. Nylra, st nagyobb vadak elejtsre is alkalmas.
Utoljra hagytam nagy kedvencemet, a magyar vizslt. Mivel a rvid szr vltozatrl mr rtam egy kln cikket, gy most csak a drtszr vizslrl rok, nhny sort. Ez a fajta csak a 20. szzad elejn alakult ki a rvid szr vltozat spontn mutcija s a nmet vizsla drtszr vltozatnak keresztezse folytn. Ez a fajta nem oly elegns, s elterjedt, mint a sima szr vltozat, de vadszati alkalmazhatsga meghaladja amazt, hiszen jobban brja a hideg vizet.
|