�shonos kuty�ink 2.

 Most r�viden a m�sik nagy kutya-csoportr�l: ezek a terel�-, vagy p�sztor-kuty�k. H�rom fajta tartozik ide: a puli, a pumi, �s a mudi.

 A puli a legr�gibb a h�romb�l, m�r az �shaz�ban is az �llatok terel�s�vel foglalkozott, hiszen a fajta legk�zelebbi rokona a tibeti terrier. Az els� �r�sos eml�kek azonban csak az 1700-as �vekb�l maradtak r�nk.

 A fajta nagyon mozg�kony, �rtelmes, j�l nevelhet�, er�s �rz� �szt�ne van. A magyar p�sztorok szinte megs�rt�dtek, ha a pulira azt merte valaki mondani, hogy kutya. „Nem kutya az, Te! Hanem puli!”

 A pulit az 1900-as �vek elej�n lelkes teny�szt�k karolt�k fel, szerencs�re akkor, amikor a p�sztorok mellet megsz�n�ben volt a munk�ja. Ma m�r a pulit az eg�sz vil�gon ismerik, Egyiptomt�l Kanad�ig, Sv�dorsz�gt�l Jap�nig vannak lelkes h�vei ennek a k�l�nleges kuty�nak.

 A m�sodik fajta pumi. Ez a fajta a 17.-18. sz�zadban alakult ki haz�nkban. Kialakul�s�ban r�szt vett a puli, valamint a N�met-, �s Franciaorsz�gb�l behozott juhokkal �rkez� �ll� f�l� terel�kuty�k briard-ok is.

De ekkor m�g nem v�lasztott�k sz�t a pulit �s a pumit, s�t gyakran sz�nd�kosan keresztezt�k �ket (ez a juh�szokn�l m�g ma is el�fordul). A pumi hosszabb l�b�, �s r�videbb sz�r�, mint a puli, sok terrieres jellege van, ez�rt val�sz�n�leg valamilyen terrier fajta is szerepet j�tszott a kialakul�s�ban.

A k�t fajta sz�tv�laszt�sa az 1900-as �vekben kezd�d�tt, mint �n�ll� fajta 1920-ban ker�lt bemutat�sra.

 A harmadik terel�fajta mudi. Az 1900-as �vekben t�nt fel ez az �ll� f�l�, r�videbb sz�r� terel�kutya, amelyet akkoriban spicchibridnek tartottak a kinol�gusok.

 A fajta megment�s�ben nagy szerepe volt F�nyes Eleknek, a Balassagyarmati M�zeum igazgat�j�nak, aki az 1930-as �vekben �rta le a fajt�t. A mudi m�g ma is f�leg eredeti foglalkoz�s�n�l maradt, a ny�jak terel�s�n�l seg�ti az embert, ez a rendk�v�l �rtelmes, mozg�kony, �rdekes megjelen�s� fajta.

  M�g egy fajta-csoportr�l kell megeml�kezni, �s ezek az �gynevezett molosszoid kuty�k, vagyis ny�j�rz�k. Ebbe a csoportba k�t fajta tartozik: a komondor, �s a kuvasz.

 El�sz�r a komondorr�l. A legnagyobb test� magyar kutyafajta. A ny�j �rz�se volt a feladata, m�r a n�pv�ndorl�s idej�n is. K�nnyed�n megv�dte a ny�jat, guly�t, m�nest ak�r embert�l, ak�r farkast�l, de a medv�t is el�zt�k, ha sz�ks�g volt r�.

 Helyzete a 19. sz�zadban v�ltozott meg, amikor a ny�jak mell�l a majorok, h�zak �re lett. Napjainkban k�lleme, sz�ps�ge miatt teny�sztik. Ide�lis �rz� eb. Legt�bbsz�r visszah�z�d�, m�lt�s�gteljes, nem kedvesked� term�szet�, de h�s�ges kutya. �n�ll� d�nt�seket hoz, �s ha sz�ks�ges azonnal, egy morran�ssal t�mad.

K�lalakj�t �sszet�veszthetetlenn�, k�l�nlegess�, egyediv� teszi hatalmas, filcesed� sz�rzete. Egyetlen hasonl� sz�rzet�, de fekete sz�n� fajta tal�lhat� m�g, �s ez a bergam�i juh�szkutya.

  Az utols� fajta a felsorol�sban a kuvasz, de nem az utols� a sorban! Egyes kutat�k szerint m�r a hunokkal egy�tt �rkezte a K�rp�t-medenc�be. Valaha szint�n a ny�jak �rz�se volt a feladata, ak�rcsak a komondornak, �gy biztosan keresztez�dtek egym�ssal, szerencs�re azonban mind k�t fajta meg�rizte tulajdons�gait.

Rendk�v�l �rtelmes, k�nnyen kik�pezhet�, kem�ny, harcias kutya. Tetszet�s k�lseje nemess�get, �s rendk�v�li er�t �rul el. A neve t�r�k eredetr�l �rulkodik, azt jelenti a b�ke �re.

A fajta modern kori t�rt�net�nek legszomor�bb id�szaka az 1944-45-�s esztend�. A n�meteket �z� oroszok sok, t�pusos kuvaszt lel�ttek, mert nem mertek felmenni t�l�k az udvarra. A teny�szt�st n�h�ny megmaradt egyedb�l kellet �jraind�tani.

   Ezek a fajt�k n�p�nk �r�ks�gei, amelyekre vigy�znunk kellene, hiszen vel�nk egy�tt j�ttek, �s alakultak ki olyann� amilyennek ma ismerj�k �ket.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s