Miért üldözi az ember a farkast?

 Vajon a mesék retteget szörnyetege-e a farkas, ami azonnal lerohan minden mozgó, nála kisebb lényt? Megeszi Piroskát és a nagymamát is? Esetleg van másik oldala is a képnek?

 Igen van. Bár a farkas ragadozó mégis közel áll az emberhez, az első háziasított állat. A magyar elnevezése is azt mutatja, hogy közel állt népünk egyes csoportjaihoz. A farkas elnevezés a totemmisztikus múltba mutat. Valaha a magyarság egy részének totemállata volt, hiszen a neve a farkas-állatból származik. Vagyis valakik ősüknek tekintették a farkast.

 Vajon miért tartották ősüknek ezt a lényt, ha olyan veszedelmes, vérengző vad? Hogy lehetett háziasítani őket?

  Nézzük meg az Észak-Amerikai indiánok kapcsolatát a farkasokkal. Szinte testvérüknek tekintik őket, hiszen a farkasok is családban élnek, közösen nevelik a kölykeiket, csapatban vadásznak. Akárcsak az indiánok. A másik érdekesség, hogy Amerika története során még soha nem támadott meg senkit egészséges farkas. Az egészséges szó fontos, hiszen egy veszet farkas bárkit, és bármit megtámad, mivel az ő idegeit a vírus támadta. Az európai farkas sem támad emberre, sőt kifejezetten menekül előlel. Hogyan alakult ki akkor a sok farkasokról szóló mendemonda? Erre több magyarázat is szolgálhat, vagy ha úgy tetszik mind együtt.

Először is: mintegy 5-8 ezer éve az ember áttért a vadászatról a mezőgazdaságra, állattenyésztésre. Ekkor kezdtek a ragadozók komoly gondot okozni, hiszen a háziállatok sokkal védtelenebbek, mint a vadak. Nem tudnak elmenekülni, mert karámba vannak zárva, és a háziasítással elvesztik az önálló életre való képességüket. Ebben az időben került összeütközésbe először az ember és a farkas.

 Talán a farkas vadászmódszere is közrejátszott ebben, hiszen elég véres a mód, ahogyan nagyvadra vadásznak. Mivel kistermetű, az áldozat megragadására alkalmas karmokkal nem rendelkező állatok, így kénytelenek kivéreztetni az áldozatukat. Általában a combi artériát harapják át, és az áldozat 4-5 perc alatt elpusztul-, már ha utolérik-. Szörnyű? És ha tudjuk, hogy az oroszlán akár 30 percig is fojtogatja a zsákmányát?  De csak a sérült, beteg egyedek egy része esik a ragadozók támadásának áldozatául, minden ötödik, a többi végelgyengülésben pusztul el, ami igazán jól jön a húsevőknek, hiszen minimális ráfordítással jutnak élelemhez, energiához. Ezért a legtöbb ragadozó egyben dögevő is.

 Most nézzük a vérfarkast. Ez a legenda a Német-alföldön született, valamikor a nagy vallásháborúk idején, a XVI.-XVII. Században. Ekkor egész tartományok néptelenetek el, a hadak járása nyomán, vagy, mert kiirtották az embereket, vagy betegségek és éhínségek tizedelték a lakosságot. Az emberek az erdőkbe menekültek, a holtakat temetetlenül hagyták. A farkasok pedig a falvakba vándoroltak, és „eltemették” a holtakat. Mivel jól éltek elszaporodtak. Majd megjelentek a betegségek köztük, pl. a veszettség. A beteg állatok- mivel idegeiket támadja, meg a kór- megtámadták az embereket is. De nem ölték meg az embereket, csak megharapták. Persze ez maga volt a kínhalál, de csak később. A megharapott emberek egy idő múlva szintén megőrültek, és neki támadtak minden mozgó lénynek. „Vérfarkassá” váltak.

 Mégis a farkas lett az első számú közellenség, mert az ember „jogát” csorbította a vadászat terén, mert az ember akarta a vadakat halomra lövöldözni. És a farkast kártékony vaddá nyilvánította.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés