Mi�rt �ld�zi az ember a farkast?

 Vajon a mes�k retteget sz�rnyetege-e a farkas, ami azonnal lerohan minden mozg�, n�la kisebb l�nyt? Megeszi Pirosk�t �s a nagymam�t is? Esetleg van m�sik oldala is a k�pnek?

 Igen van. B�r a farkas ragadoz� m�gis k�zel �ll az emberhez, az els� h�zias�tott �llat. A magyar elnevez�se is azt mutatja, hogy k�zel �llt n�p�nk egyes csoportjaihoz. A farkas elnevez�s a totemmisztikus m�ltba mutat. Valaha a magyars�g egy r�sz�nek totem�llata volt, hiszen a neve a farkas-�llatb�l sz�rmazik. Vagyis valakik �s�knek tekintett�k a farkast.

 Vajon mi�rt tartott�k �s�knek ezt a l�nyt, ha olyan veszedelmes, v�rengz� vad? Hogy lehetett h�zias�tani �ket?

  N�zz�k meg az �szak-Amerikai indi�nok kapcsolat�t a farkasokkal. Szinte testv�r�knek tekintik �ket, hiszen a farkasok is csal�dban �lnek, k�z�sen nevelik a k�lykeiket, csapatban vad�sznak. Ak�rcsak az indi�nok. A m�sik �rdekess�g, hogy Amerika t�rt�nete sor�n m�g soha nem t�madott meg senkit eg�szs�ges farkas. Az eg�szs�ges sz� fontos, hiszen egy veszet farkas b�rkit, �s b�rmit megt�mad, mivel az � idegeit a v�rus t�madta. Az eur�pai farkas sem t�mad emberre, s�t kifejezetten menek�l el�lel. Hogyan alakult ki akkor a sok farkasokr�l sz�l� mendemonda? Erre t�bb magyar�zat is szolg�lhat, vagy ha �gy tetszik mind egy�tt.

El�sz�r is: mintegy 5-8 ezer �ve az ember �tt�rt a vad�szatr�l a mez�gazdas�gra, �llatteny�szt�sre. Ekkor kezdtek a ragadoz�k komoly gondot okozni, hiszen a h�zi�llatok sokkal v�dtelenebbek, mint a vadak. Nem tudnak elmenek�lni, mert kar�mba vannak z�rva, �s a h�zias�t�ssal elvesztik az �n�ll� �letre val� k�pess�g�ket. Ebben az id�ben ker�lt �ssze�tk�z�sbe el�sz�r az ember �s a farkas.

 Tal�n a farkas vad�szm�dszere is k�zrej�tszott ebben, hiszen el�g v�res a m�d, ahogyan nagyvadra vad�sznak. Mivel kistermet�, az �ldozat megragad�s�ra alkalmas karmokkal nem rendelkez� �llatok, �gy k�nytelenek kiv�reztetni az �ldozatukat. �ltal�ban a combi art�ri�t harapj�k �t, �s az �ldozat 4-5 perc alatt elpusztul-, m�r ha utol�rik-. Sz�rny�? �s ha tudjuk, hogy az oroszl�n ak�r 30 percig is fojtogatja a zs�km�ny�t?  De csak a s�r�lt, beteg egyedek egy r�sze esik a ragadoz�k t�mad�s�nak �ldozat�ul, minden �t�dik, a t�bbi v�gelgyeng�l�sben pusztul el, ami igaz�n j�l j�n a h�sev�knek, hiszen minim�lis r�ford�t�ssal jutnak �lelemhez, energi�hoz. Ez�rt a legt�bb ragadoz� egyben d�gev� is.

 Most n�zz�k a v�rfarkast. Ez a legenda a N�met-alf�ld�n sz�letett, valamikor a nagy vall�sh�bor�k idej�n, a XVI.-XVII. Sz�zadban. Ekkor eg�sz tartom�nyok n�ptelenetek el, a hadak j�r�sa nyom�n, vagy, mert kiirtott�k az embereket, vagy betegs�gek �s �h�ns�gek tizedelt�k a lakoss�got. Az emberek az erd�kbe menek�ltek, a holtakat temetetlen�l hagyt�k. A farkasok pedig a falvakba v�ndoroltak, �s „eltemett�k” a holtakat. Mivel j�l �ltek elszaporodtak. Majd megjelentek a betegs�gek k�zt�k, pl. a veszetts�g. A beteg �llatok- mivel idegeiket t�madja, meg a k�r- megt�madt�k az embereket is. De nem �lt�k meg az embereket, csak megharapt�k. Persze ez maga volt a k�nhal�l, de csak k�s�bb. A megharapott emberek egy id� m�lva szint�n meg�r�ltek, �s neki t�madtak minden mozg� l�nynek. „V�rfarkass�” v�ltak.

 M�gis a farkas lett az els� sz�m� k�zellens�g, mert az ember „jog�t” csorb�totta a vad�szat ter�n, mert az ember akarta a vadakat halomra l�v�ld�zni. �s a farkast k�rt�kony vadd� nyilv�n�totta.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s