Vad�szok �s vad�sz�k

  Vajon kinek van joga vad�szni? Ki a v�rengz� d�vad, a ragadoz�, amely a csal�dj�t eteti, �s �nmag�t tartja fenn, vagy az ember, aki sz�rakoz�sb�l �l?

  Tudom a mes�k, vad�szt�rt�netek, tank�nyvek mind azt �ll�tj�k, hogy a ragadoz�k igazi sz�rnyetegek, amik szinte elevenen sz�tt�pik �ldozatukat, meg�lnek mindent �s mindenkit, aki az �tjukba ker�l. Megrohannak minden n�luk kisebb �l�l�nyt, �s csak eleven remeg� h�st esznek. Ezek az �ll�t�sok m�g elmennek a mes�k vil�g�ban, de m�r a tank�nyvekben, vad�szati elbesz�l�sekben semmi keresnival�juk nincs.

 De tal�n n�zz�nk n�h�ny t�ves �ll�t�st. Az egyik leg�jabban �ltalam megkedvelt �r� tril�gi�j�ban lejegyez egy hegyi p�sztorr�l sz�l�, fejezetett. Aki 300 birk�val, l�val, feles�ggel �s kisfi�val kel �t a hegyen. T�lid�ben folyik az �tkel�s, �s r�juk s�t�tedik. Hirtelen r�juk vetik magukat a farkasok, �s le�lik a birk�kat, a lovat, majd meg�lik az ember gyermek�t, v�g�l a feles�g�t is, s�t m�g az ember egyik l�bfej�t is leharapj�k. Szomor�, �s f�lelmet kelt� t�rt�net. De lehet e valami val�s�galapja? Sajnos azt kell mondanom, hogy nem. Mi�rt? Mert nem hiszem, hogy annyi farkas �sszegy�lne egy falk�ba, amennyi ezt v�ghez tudn� vinni.

Mi�rt nem? Mert a farkasok legt�bbje nem v�ndorl� nom�d, hanem egy ter�leten �l� csoportos ragadoz�. Ha hidegre fordul az id� a havasokban, akkor esetleg beh�z�dnak az erd�kbe, k�zelebb a falvakhoz is persze, de nem az�rt, hogy oda menjenek vad�szni, hanem az�rt mert az ilyenkor elfoghat� nagyobb test� n�v�nyev�k is ide h�z�dnak. Ha egy falka ter�let�re bet�rne egy m�sik, abb�l rettenetes h�bor� lenne, amit nem �lne t�l egyik falka sem. A farkasok val�sz�n�leg ink�bb �hen haln�nak, mint, hogy h�bor�zzanak- hiszen �k nem emberek.

 A farkasok csak annyit �lnek meg amennyit meg is esznek. Sz�moljunk csak: egy farkas k�r�lbel�l �t kil� h�st eszik meg egyszerre, ha nagyon �hes. Egy birk�n- fajt�l, nemt�l f�gg�en- kb. 25-40kilogramm h�s, van, ami minimum �t �hes farkasnak ad el�g eledelt. Akkor mennyi farkas kell 300 juhhoz? �s m�g a lovat nem is sz�moltuk.

Tudom, vannak t�rt�netek, hogy a kar�mba bet�rt farkasokon, a sok k�rbe rohan� birka l�tt�n „gyilkol�si d�h” t�rt ki, de egy falka �hes ragadoz� nem fogja tov�bb �zni a ny�jat, ha m�r van mit enni, mert f�l hogy a t�bbi felfalja el�lel. Az�rt �rdemes ezen elgondolkozni.

 Hasonl�tsuk �ssze az ember �s a t�bbi ragadoz� vad�szm�dszer�t. Az ember csak a legv�gs� esetben l�vi ki a beteg, fert�z�tt egyedeket, hiszen nem a h�s a vad�szat c�lja csak a sz�rakoz�s.

A farkas fogaival t�pi fel az �ldozata �t�ereit, �s 1-2 perc alatt kiv�rezteti, de az emberek szem�ben ez sz�rny�, mert folyik a v�r. Szerintem sz�rny�bb a nagymacsk�k m�dszere, hiszen ak�r t�z percig is fojtogatj�k �ldozatukat.  

 A pusk�val val� �l�s �ll�t�lag hum�nusabb, mint a ragadoz�k m�dszerei. Igen, emberhez m�lt� m�dszer, mert nem kell az �ldozat szem�be n�zni. De vajon k�rdezte-e valaki a hal�losan megsebes�tett �zet, mit �rez az, v�gs� v�gt�ja k�zben? Amikor az utols� v�rcseppjeivel az �let is elsz�ll bel�le. Milyen lehet a vadnak amit „d�gre” l�nek, de csak napok m�lva adja ki a p�r�j�t? �s ilyesmi sok-sok vad�szaton el�fordul.

 �s az �llatok? Bizony nekik nem lehet elhagyni a pr�d�t, hogy „majd l�v�nk m�sikat” felki�lt�ssal od�bb�lljanak, hiszen csak mintegy minden hatodik vad�szatuk sikeres, �s ez sok energi�t kivesz bel�l�k. Ez�rt amibe belem�lyesztik a fogukat, azt meg is eszik. S�t ha d�g�t tal�lnak az �nnep, hiszen minim�lis energia-r�ford�t�ssal jutnak t�pl�l�khoz. �k a term�szet vesz�lyes-hullad�k eltakar�t�i.

 Igaz azokban a mes�kben sem hiszek, hogy ragadoz�k ember-gyereket neveln�nek fel. Pld. a farkas. Hiszen egy farkas sem tudn� szoptatni a csecsem�t k�t h�napn�l tov�bb, nem tudn� �rizni a hidegt�l, amikor m�r a saj�t k�lykei r�g a vacok k�r�l sertepert�lnek, �s r�juk is kell vigy�zni. Val�sz�n�, hogy az ember-gyerek nagyon hamar elpusztulna a vadonban.

 Ne rettents�k h�t magunkat a r�gi hiedelmekkel, amik a ragadoz�khoz kapcsol�dnak, ink�bb ismerj�k meg �ket, hiszen ak�rcsak mi, �lnek, szeretnek, esznek �s elpusztulnak. Olyanok amilyenekk� a term�szet alkotta �ket.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s