Jap�n t�rt�nete a XVI. szd.-ban

                            XVI. sz�zad m�sodik fele Jap�nban

  A jap�n t�rt�nelem egyik legmeghat�roz�bb id�szaka volt a XVI. sz�zad m�sodik fele. A k�vetkez�, k�r�lbel�l 260-270 �v t�rt�n�seit ez az id�szak hat�rozta meg.

  Az 1500-as �vek els� fel�ben Jap�n m�g semmi jel�t sem mutatta a k�zpontos�t�t hatalom helyre�ll�t�s�nak. A sziget-orsz�g eg�sz ter�lete fel lett osztva- er�sebb-gyeng�bb -nagybirtokokra, melyeket egy-egy f�ldbirtokos-daimj�- ir�ny�tott. Mivel ezek a daimj�k k�l�nb�z� er�vel rendelkeztek az er�sebbek, megpr�b�lt�k bekebelezni a gyeng�bb szomsz�dikat, vagy legal�bb vazallusaikk� tenni �ket. Ebbe a z�rzavarba cs�ppentek bele az els� eur�paiak, a t�zfegyvereikkel. Az els� eur�paiak 1543-ban k�t�ttek ki Jap�nban. Portug�l keresked�k sz�lltak el�sz�r partra Kj�s� sziget�t�l d�lre Tanegasim�n. A jap�nok figyelm�t azonnal felkeltette a "d�li barb�rok" t�zfegyver, m�gpedig annyira, hogy r�gvest le is m�solt�k a kan�cos pusk�kat. Olyan sikerrel, hogy 1575-ben v�vott csat�ban a gy�ztes sereg 38000 f�j�b�l m�r 10000 volt a musk�t�s. Ebben az id�szakban jelent meg az �gy� is, f�leg a v�rv�v�sban alkalmazt�k.

 Ez a fejlett haditechnika felgyors�totta a gyeng�bb daimj�k leig�z�s�t, �s kb. 50 �v alatt �jra k�zpontos�tott hatalom, j�n l�tre Jap�nban. A folyamatot h�rom, egym�st k�vet� �s egym�s eredm�nyeire �p�t� vezet� nev�hez f�z�dik. Az els�, Oda Nobunaga volt, aki a cs�sz�r-v�rost�l Kiot�t�l d�lre l�v� r�gi� daimj�ja volt. � 1568-ban elfoglalta a f�v�rost l�tsz�lag egy s�guni posztra t�r� jel�lt �rdek�ben, �m �t �vvel k�s�bb letasz�totta az Asikaga-lesz�rmazottat err�l a posztr�l. K�zben elkezdte kiterjeszteni hatalm�t az eg�sz k�zponti r�gi�ra, f�lsz�molta a ter�let vall�si szekt�inak katonai hatalm�t, uralma al� k�nyszeritette K�z�p-Jap�n daimj�it. De Nobunaga p�lyafut�sa v�get �rt- 1582-ben egy �rul� vazallusa meggyilkolta.

 Munk�j�t legf�bb hadvez�re Tojotomi Hidejosi folytatta. A paraszti sz�rmaz�s� k�zkaton�b�l lett vezet� el�sz�r elfoglalta Nyugat-Jap�n legnagyobb daimj�j�nak Szacum�nak birtok�t 1587-ben. H�rom �vvel k�s�bb elfoglalta a legnagyobb daimj�-birodalmat a Kant�t �s �gy uralma al� hajtotta �szak-, �s Kelet-Jap�nt is. Jap�nban "hadakoz� fejedelmek" majd 400 �ves korszaka v�get �rt. Mivel Hidejosi paraszti sz�rmaz�s� volt, �gy nem lehetett sogun a hagyom�ny szerint. De egy hom�lyos lesz�rmaz�si magyar�zat alapj�n kineveztette mag�t kancell�rnak- taik�nak. 1591-ben megtiltotta a parasztok fegyvervisel�s�t. 1592-ben hozz�fogott, nagy �lma K�na megh�d�t�s�hoz. Kore�n kereszt�l akart eljutni K�n�ba, de az exped�ci� a sebezhet� ut�np�tl�si vonalak �s a k�nai hader�k t�mad�sa miatt megbukott. 1597-ben megism�telt�k a t�mad�st, de a k�vetkez� �vben Hidejosi meghalt, a t�mad�st pedig lef�jt�k.

Hidejosi ut�n, csak egy kisgyermek maradt, akire egy �tf�s r�genstan�cs vigy�zott. A tan�cs eln�ke, a Taik� legnagyobb vazallusa Iejaszu Tokugava lett. � kapta meg Hidejosit�l a Kant�t, itt egy kis hal�szfalut Ed�t -ma Toki�- tett meg sz�khely�v�. Tokugava n�h�ny �v alatt mag�hoz ragadta a hatalmat, ellenfeleit 1600-ban a Szekigehara falun�l egy d�nt� csat�ban legy�zte. 1603-ban m�v�nek megkoron�z�sak�nt soguni c�m�rt folyamodott a cs�sz�rhoz, amit term�szetesen meg is kapott. 1614-1615-ben megostromolta Oszaka v�r�ban Hidejosi �r�k�s�nek utols� h�veit. Neki siker�lt az, ami k�t el�dj�nek nem, stabil hatalmat hagyni �r�k�seire. Az 1600-1867 k�z�tti id�szakot Tokugava-kornak nevezt�k Jap�nban.

    A h�rom vez�r egy�nis�g�t j�l szeml�lteti egy �ll�t�lag �ltaluk �rt hai-ku, aminek els� sor�t Nobunaga, m�sodikat Hidejosi �s a harmadikat Tokugava �rta:

  Meg�l�m a kakukkot,

  K�nyszer�tem �n,

  �n kiv�rom, m�g �nekel.