A magyarok eredete

 Ma mindenki azt tanulja az iskolákban, hogy mi magyarok a finnugor népek családjába tartozunk, azon belül is az ugorok keleti ágához. A legközelebbi nyelvrokonaink a mansyk. Ezek a népek, és a mi nyelvünk is az ugor nyelvcsaládba tartozik. 

Az összehasonlitó nyelvészet alapján a nyelvrokonság bizonyos, hiszen a ma használt szavaink mintegy 45-50%-a finugor eredetű, ráadásul a toldalékok nagyszámú használata, és a szórend is azt igazolja, hogy ezek a nyelvek közeli rokonai egymásnak. Erre pld.: a finugor nyelvekben nincs nyelvtani nem, a jelző megelőzi a jelzett szót, a jelző nincs egyeztetve a jelzett szóval: fekete pulikat, és nem feketéket pulikat. A számnevek után egyes szám áll: tíz ember, és nem tíz emberek. Ezek a tulajdonságok azt bizonyítják, hogy a nyelvünk rokon a finugor nyelvekkel.

  Ebből arra a következtetésre jutottak a XIX. század egyes történészei, és nyelvészei, hogy közös őshazából indult ki a finnugor népcsoport, miután túlszaporodtak, és a vándorlás során egyes szavaik jelentése megváltozott, új szavak kerültek a szókincsbe. A növénynevekből -nyírfa, éger stb.- a körülbelüli helyet is meghatározták  a Volga-Káma folyók közötti területet, valamint a szétválás időpontját ie. 4000 körülre teszik.

  Tetszetős elmélet. Szépen kidolgozott, kerek. De csak a nyelvészetet veszi figyelembe! Régészeti, földtani, társadalmi jelenségeket nem. Ráadásul az osztrák érdekeket segitette, hiszen a "halszagú rokonság" bebizonyításával a magyar eredet-tudatott kérdőjelezték meg. 

  Elsősorban a gyűjtögető társadalomról: a neves oroszországi kutató -aki maga is mansy származású volt-  Csernyecov írta le a gyűjtögetésből élő társadalmakat. Többek között azt is megemlíti, hogy egy 8-10 fős család fenntartásához kb. 100 km2-es terület szükséges, valamint ezek a családok nem szaporodnak túl, inkább még csökken a létszámuk.

 A földtani jellemzőkről: az utolsó jégkorszak befejező szakasza 11000-5000 ével ez előtt következet be, tehát a közös őshazának, ha volt, sokkal délebbre kellet elhelyezkednie, valahol a mai Lengyelország közepén áthúzható vonal mentén. Valamint egyetlen régészeti tény sem támasztja alá a közös eredetet- ill., van egy de, az nem azt támasztja alá.

 László Gyula régészeti kutatásai azt a meggyőződést erősítették meg benne- és bennem is-, hogy a megoldást máshol kell keresni.

A jégkorszak végén a mai Ukrajnában kialakult az úgynevezett gravetti műveltség, aminek egyik ága felhatolt Lengyelország közepéig, s ott, mint szvidéri műveltséget ismerhetjük meg. Ez a műveltség az erdő határ mentén egészen az Urálig elhatolt, sőt még azon túlra is eljutott kb. 4000 éve. Az erdőlakó népekben mindegyikben kimutatható a szvidéri műveltség, a műveltséggel pedig akár egy un. ősnyelv is eljutott az erdőlakókhoz (ekkor még tkp. sehol sem beszélhetünk népről, esetleg nemzetségről). Ez a közös uráli ősnyelv lett az uráli-pld. a szamojéd-, és finugor nyelvek közös őse.- vannak más elképzelések is, mint például a nyelvészetben is ismert "közlekedőnyelv" fogalma, tehát egy olyan nyelv, amely összeköti a különböző népeket- középkorban pld. a latin-. Vagy az indián törzseknél a kereskedő-nyelvek, amelyeket minden préri-lakó törzs ismert. Melyik lehetett ez a nép? Talán nem meglepő, hogy a magyarságra szavaznak a nézet követői. Miért? Mert a magyarság össz lélekszáma (15 millió) meghaladja az összes szóbajöhető nép lélekszámát együttesen.

Đe a nyelvrokonság még nem jelent vérségi rokonségot is, főleg egy nomád környezetben élő népcsoportnál. A mi népünk összetétele is ezt bizonyítja, hiszen a honfoglaló törzsek nevei -Biborbanszületett Konstantin "Taktikája" szerinti elnevezés alapján- csak a Nyék, és a Megyer törzs neve finugor eredetű, a többi törzsnév török eredetű -akárcsak a vezérek nevei. Márpedig Konstantin első kézből kapta értesüléseit, mert Vérbulcsútól, és Árpád unokájától, Tormástól hallotta az elnevezéseket. Ez mit jelenthet? Azt, hogy a magyarság -finugor népnév, valószinű beszélni tudót jelent, előtagja benne van a rokon manysi népnévben is-, legalább két népből állt. Sokkal valószinübb azonban, hogy több nép ill. néptöredék alkotta a magyarságot, és ezért volt fontos, hogy Etelközben vérszerződést kötöttek, ezzel biztosítva, hogy   Természetesen ez csak egy lehetőség a sok közül, amit talán egy egész könyv sem bírna magába foglalni. De egy biztos, hogy nem szabad kijelenteni: ez csak így történhetett. 

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés