A sogun�tus kialakul�sa

 A jap�n feudalizmus k�l�nlegess�ge, hogy a t�nyleges hatalmat gyakorl�k a legt�bbsz�r h�tt�rb�l �r�nyitottak. Ez szinte a kezdeti id�kt�l volt �gy, hiszen m�r a cs�sz�rs�g kezdeti idej�ben is megpr�b�ltak m�sok �r�nyitani. Hol a cs�sz�r anyja, hol egy rokon vette �t az uralmat a h�tt�rben.

 Ilyen volt Nakatomi Katamari is, akinek csal�dja a felvet Fudzsivara n�ven, fogja vezetni az udvart. Ez az �talakul�s 645-ben kezd�d�t. De a 10.-11. sz�zadra m�r a f�v�ros csak egy dekadens kisebbs�g vezet�se al� ker�lt. Azonban a vid�ken l�trehozott, k�nai mint�ra szervezett adminisztrat�v, �s gyakorlati vezet�ssel megb�zott nemess�g egyre jobban meger�s�d�tt. Ezzel egy�tt egyre ink�bb r�szt k�rt a hatalomb�l, �s az azzal j�r� �lvezetekb�l is. Ennek az �j t�rsadalomnak az arisztokrata lovas harcos a busi volt az alapja.

 A 12. sz�zadban a k�zponti korm�nyzat m�r nem volt olyan helyzetben, hogy meg tudja v�deni mag�t az �r�nyit�sa al�l elszabadult, sz�vets�gekbe t�m�r�l� vid�ki lovagokt�l. A sz�vets�gek �l�re egy-egy nevezetesebb csal�d ker�lt. Min�l k�zelebbi rokoni kapcsolatban �lltak a cs�sz�ri csal�ddal ann�l magasabb poz�ci�ba ker�ltek.

 Ilyen volt a Taira ( vagy Heike) �s a Minamoto ( vagy Gendzsi) csal�d.

A Minamotok nagyon j� kapcsolatot alak�tottak ki a Fudzsivar�kkal, akik id�nk�nt megk�rt�k �ket valamelyik l�zad� csoport felsz�mol�s�ra, valamint az �rdekeiket vesz�lyeztet� nagy vall�si int�zm�nyek katonai erej�nek cs�kkent�s�re.

 K�zben a Taira csal�d egyik �ga, akik a jap�n-beltenger ment�n �ltek a lemondatott cs�sz�rok seg�ts�g�vel fell�zadt a Fudzsivar�k ellen - b�r, maguk is ebb�l a csal�db�l sz�rmaztak anyai �gon. A csat�roz�sok a Taira �s Minamoto csapatok k�z�tt 1156-ban kezd�dtek, �s tartottak 1159-60 tel�ig. Ekkor Taira Kijomori ragadta mag�hoz a hatalmat, � lett a f�v�ros ura, l�ny�t hozz�adta a cs�sz�rhoz, majd 1180-ban a saj�t unok�j�t �ltette a tr�nra. Egy valamit azonban elmulasztott, nem irtotta ki az ellenl�bas Minamoto csal�d f� �g�t. Azt hitte, ha a f�v�ros �v�, �v� a hatalom is. De a harcosok m�r nagyon szerett�k volna magukhoz ragadni a hatalmat.

 A legel�kel�bb Minamoto-�g legid�sebb tagja Joritomo, aki t�szk�nt nevelkedett Izu-f�lsziget�n egy Hodzs�nak is nevezett Taira csal�dn�l. Kihaszn�lva, hogy egy l�zad� cs�sz�ri herceg segits�g�rt fordult hozz� meginditotta t�mad�s�t Kijomori ellen. A vid�ki harcosok r�gt�n mell� �lltak, �gy a Kant�-alf�ld�n azonnal a kez�be ragadta a korm�nytisztvisel�k �s j�sz�gkorm�nyz�k kinevez�si jog�t. Mindez 1180-ban t�rt�nt. Ezek a l�p�sek t�rv�nytelens�gek eg�sz sor�t ind�tott�k el az eg�sz orsz�gban, a f�v�rost Joritomo�n�l k�zelebb l�v� harcosok band�i elfoglalt�k, a Tair�kat el�zt�k a Beltenger partj�ra. Ekkor a cs�sz�ri udvar felk�rte Joritomot, hogy �ll�tsa meg a band�k gar�zd�lkod�sait. Joritomo a feladatott tehets�ges �ccs�re Josicunne-ra b�zta, aki nyugatra �zte, majd 1185-ben a dannourai tengeri csat�ban megsemmis�tette a Tair�kat. Ezut�n m�r az �sszes fegyveres kl�n beh�dolt a Minamotoknak. Josicune n�gy �vvel k�s�bb megsemmis�tette a Fudzsivar�kat is vid�ki f�v�rosukban Hiromazuban. Ezzel a mozzanattal �rt v�get az �gynevezett Gempei-h�bor�. A h�bor� befejez�se ut�n Joritomo att�l val� f�lelm�ben, hogy rokonai elragadj�k t�le a hatalmat mindegyik�kkel v�gzet. K�zt�k a saj�t �ccs�vel, a Tair�kat legy�z� Josicune-val egy�tt.

  Ezut�n saj�t f�v�ros�ban Kamakur�ban alak�totta ki az �r�nyit�si k�zpontot -innen kapja nev�t a korszak. Ezt a korm�nyz�si form�t nevezik jap�nul bakufu-nak, vagyis s�toros korm�nyz�snak.

 Joritomo 1192-ben "k�rv�nyezte" a cs�sz�rt�l sogunn� kinevez�s�t, hogy megk�l�nb�ztesse mag�t a cs�sz�ri f�v�rost ir�ny�t� arisztokrat�kt�l. Ez az elnevez�s a r�gi �slakosokkal v�vott h�bor�kb�l sz�rmazik, az egyszer� harcosra utal. A teljes elnevez�s: szei tai sogun - barb�rokat legy�z� t�bornok.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s