A jap�n t�rt�nelem kezdetei

   A jap�n reg�k szerint, mintegy 3000 �vvel ezel�tt Amateraszu istenn�, aki maga a nap, egy hatalmas kardot mer�tet bele a tengerbe, ami le�rt a m�lybe. Amikor kiemelte a peng�t, a r�la lehull� iszapcseppekb�l lettek a jap�n szigetek. Majd az itt megteremtett emberekhez az istenn� a saj�t unok�j�t k�ldte, hogy vezesse �ket. Hogy pedig isteni lesz�rmaz�s�t igazolni tudja adott neki h�rom t�rgyat, egy t�kr�t, egy �kszert �s egy kardot. Ezekkel, az isteni jelekkel � lett az els� cs�sz�r. Vagyis az els� mik�d�.

  Ennyit a mitol�gi�r�l. De a jap�n t�rt�nelem �gy is el�g �rdekes.

  A modern jap�nok k�zeli rokons�gban �llnak a k�naiakkal, �s a koreaiakkal. Ugyanakkor proto-feh�remberek is. Az ut�bbiak k�zz� tartoznak a leg�szakobb szigeten, Hokkaid�n m�g l�tez� ajnuk. Az � kultur�lis �s rasszikus beolvad�suk magyar�zatott adhat egyes jap�nokon �szrevehet� nem mongoloid jellemz�kre.

 A jap�n szigetekre t�rt�n� bev�ndorl�s egy hosszadalmas folyamat volt. M�g a Kr.u. 8. sz�zadban is jelent�s mennyis�g� bev�ndorl� �rkezet. De ebben a korszakban m�r az �szakon �l� ajnukon, �s a d�li r�szeken �l� k�l�nb�z� kult�r�j� n�pcsoporton k�v�l egys�gesnek lehet tekinteni Jap�nt.

Az els� bizony�t�kok a bev�ndorl�sr�l t�zezer �vesek, hiszen itt �s K�n�ban tal�lt�k a legr�gibb cser�ped�nyeket. Jap�nban kb., Kr.e. VI. �vezredben jelenik meg itt egy hal�sz�-vad�sz�-gy�jt�get� primit�v kult�ra, amelyre a fak� mint�j� v�ltozatos form�j� ed�nyeir�l Dzs�mon-kultur�nak h�vnak. Ezt a kult�r�t az �szaki r�szek kiv�tel�vel Kr. e. 3. sz�zadra kiszor�totta egy fejlettebb, mez�gazdas�gi t�rsadalom: a Jajoi kult�ra. F� jellemz�i az egyszer�, v�konyfal�, korongolt ed�nyek, a bronz �s a vas ismerete, valamint az �nt�z�ses rizstermeszt�s voltak.

Ezt a kult�r�t a hatalmas, �sszehordott, f�ldhalmokkal fedet vez�ri s�rokr�l tumulus korszaknak nevezet id�szak k�vette. Az ebb�l az id�szakb�l sz�rmaz� leletek, egy harcias, lovas, arisztokratikus n�pre utalnak, akik sokban hasonl�tanak az �szakkelet-�zsi�t el�raszt� lovas nom�dokra- hunok-. Ez a korszak a Kr. u.7. sz�zad v�g�ig megmaradt, majd hirtelen elt�nt, val�sz�n�leg a buddhizmus hat�s�ra.

 Ekkor Jap�nban m�r �les oszt�lyk�l�nbs�gek �ltal tagolt mez�gazdas�gi t�rsadalom l�tezik, ami sok-sok kis „orsz�gra” van felosztva. Val�sz�n�leg t�rzsegys�genk�nt tagol�dott az akkori Jap�n, amit egy laza uralmi rendszer fogott �ssze. Egy K�n�ban j�rt k�ld�tts�g a „kir�lyn� orsz�g�nak” nevezte az �llamot.

Ebben az id�ben jelennek meg az els� kr�nik�k is 712-ben a Kodzsiki �s a 720-b�l val� Nihonsoki. Ezekben sz� van a cs�sz�rs�g mitikus kialakul�s�r�l, valamint eml�t�s t�rt�nik egy nagy h�d�t�sr�l, amit Kj�s�r�l ind�tott el Hons� k�z�ps� r�sze a Jap�n-beltenger �s a Kant�-alf�ld ir�ny�ba a jamato t�rzs. Nem sok�ra eg�sz Jap�nt uralmuk al� hajtott�k, �s �gy sz�letett meg Nippon- vagy Nihon-, amit nev�nek d�l-k�nai kiejt�se alapj�n Jap�nnak h�vunk. A jamato t�rzs vezet�i un. pap-f�n�k�k voltak, amit t�bbek k�z�tt a H�rom Cs�sz�ri Reg�le is mutat, ami ebb�l a korb�l maradt r�nk. K�zt�k van egy, hossz� vaskard, ami a D�lkelet-�zsiai fegyverekre hasonl�t, egy K�n�b�l sz�rmaz� bronzt�k�r, ami a Napistenn�t szimboliz�lja. Valamint a g�rb�lt �kk� (magatama) egy medvekarom alak� kis k�vecske, amihez hasonl�t gyakran tal�lnak a koreai �sat�sokn�l.

 A jamato uralom alatt az orsz�got „kl�nokra”  udzsikra osztott�k, melyeknek �r�kletes �ton hatalomra jutott f�n�keik, s�t saj�t isteneik is voltak. Ezek a csal�dok uralkodtak a benek nevezett. K�l�nb�z� foglalkoz�st �z� csoportokon. De a jamatoknak is voltak saj�t udzsijaik, amik eg�sz Jap�n ter�let�n sz�tsz�rva, az ellen�rz�st �s r�nyit�st v�gezt�k.

 Az udzsi t�rsadalom m�r mag�ban hordta a k�s�bbi feud�lis Jap�n szil�rd hierarchi�j�t, �s a Kore�b�l sz�rmaz� jamato pap-t�rzsf�n�k�kb�l lett a cs�sz�ri csal�dfa, ami el�sz�r az isteni lesz�rmaz�st igazolta, ma pedig a vil�g leg�sibb uralkod�h�za. Ennek a kornak a vall�si hiedelmei szint�n fennmaradtak, ma, mint sint�t „istenek �tj�t” ismerj�k.  

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s