I. Istv�n ut�n

  1031-ben Imre herceg hal�l�val megv�ltozik a Magyar kir�lys�g helyzete. Nincs egyenes �gi lesz�rmazott. Istv�n unoka�cs� V�szoly- m�s n�ven Vazul-, nem akar kereszt�ny orsz�got. R�ad�sul belekeveredhetett az Inre elleni mer�nyletbe, ez�rt a tr�n�r�kl�sre alkalmatlann� teszik, majd sz�m�zik h�rom fi�val egy�tt.

 Az egyenes �gi lesz�rmazott helyet Istv�n a h�ga fi�t a "Velenc�s" P�tert tette �r�k�s�v�, de r�la hamarosan kider�lt, hogy t�ls�gosan er�szakos a kereszt�nys�g terjeszt�s�ben. Ez�rt az urak �s a szabadok m�st n�znek ki helyette, a magyarokkal betelep�lt kaz�r n�pcsoport- a kabarok- vezet�j�t teszik meg uralkod�nak. Az Aba-nem b�li S�muelt, aki Istv�n m�sik h�g�t vette feles�g�l. �rdekess�ge a dolognak, hogy-mint a neve is mutatja- a magyars�g harmadik kir�lya zsid� hitben nevelkedett, �gy a kereszt�nys�g nem igaz�n �rdekelte, r�hagyta a n�pre, tegyen, amit akar.

 P�ter azonban nem mondott le a tr�nr�l, ink�bb kir�lys�ga f�ggetlens�g�r�l mondott le. Felaj�nlotta h�s�g�t a n�met cs�sz�rnak, minek fej�ben segits�get kapott a tr�n visszafoglal�s�ra. 1044-ben a Gy�r melletti M�nf�n�l �tk�ztek meg az ellens�gek, ahol Aba S�muel �let�t vesztette. De P�ter uralma sem volt nyugodt. M�g vissza sem �lt a tr�nra m�r is �jabb l�zad�st t�rt ki ellene, amit Vata vezetett. Ekkor �lik meg Istv�n f�papj�t a franci�s Gell�rt p�sp�k�t is. Ugyanakkor a l�zad�sok, �s P�ter h�b�ress�ge r��bresztik a f�leg francia �s cseh p�sp�ki kart, hogy �j, �rp�d v�r�b�l sz�rmaz� kir�ly kell. 1046-ban beh�vj�k az orsz�gba Vazul h�rom fi�t, Levent�t, Andr�st, �s B�l�t. Azonban a Kijevb�l �rkez� k�t kir�lyfi k�z�l az id�sebb, feltehet�en m�g pog�ny Levente �t k�zben meghal. �ccse B�la Lengyelorsz�gban maradt, onnan n�s�lt, ott lett kereszt�nny�, majd M�r p�sp�k h�v�s�ra � is hazat�rt. K�z�s er�vel felvett�k a harcot Orseol� P�terrel, akit le is gy�ztek. Andr�s ekkor kimutatta bossz��ll� term�szet�t, �s �g�rete ellen�re megvak�ttatta ellenfel�t. P�ter egyes v�lem�nyek szerint bele is halt s�r�l�seibe.

 I. Andr�st 1046-ban koron�zt�k meg. B�la herceg, �s � k�z�s er�vel uralkodtak, �s v�dt�k az orsz�got. S b�r a pog�nyl�zad�s seg�tette tr�nra �t, azonnal leverte a l�zad�st mihelyt a korona a fej�re ker�lt, a kereszt�nys�g v�d�je lett.

 Az orsz�got is meg kellet, v�dj�k, mivel a n�met cs�sz�r nem akart belenyugodni az �j h�b�rbirtok elveszt�s�hez. Ez�rt 1051-ben �s 1052-ben is hadj�ratott ind�tott ellen�k.

Mind k�tszer a B�la �ltal vezetett hadak gy�ztek, az �si, �s Istv�n �ltal 1035-ben haszn�lt felperzselt f�ld taktik�j�t alkalmazt�k. 1052-ben a Pozsonyt ostroml� n�met had az �lelmiszereit g�ly�kon t�rolt�k, amiket egy somogyi magyar, Zotmund-fia Kund megl�kelt, �s els�lyesztett.

B�r Andr�s �ccs�nek B�l�nak �g�rte a tr�nt, m�gis a fi�t, Salamont felkente, �s feles�g�l k�rte sz�m�ra a cs�sz�r l�ny�t, Juditot. K�zben sz�l�t�s �rte, �s mag�hoz rendeli B�l�t, szerencs�re egy szolga el�rult a hercegnek, hogy ha nem a kardot v�lasztja, akkor meg�letik. B�la a v�laszt�s ut�n fiait kimenek�ti az orsz�gb�l �s r�t�mad a b�tyj�ra, akit legy�z, �s aki a csata hev�ben leesett a szek�rr�l �s hal�lra tapost�k.

 B�la sem uralkodhatott t�l sok�ig. 1060-ban koron�zz�k, �s 1063-ban egy t�rv�nynapon �sszed�l az emlv�ny �s maga �lla, temeti. Politikilag meggyeng�ti az �jabb pog�nyl�zad�s melyet Vata-fia J�nos, vezet.

 Salamon lesz a k�vetkez� kir�ly, akit azonban feles�ge Judit ir�nyit. A p�sp�k�k visszah�vj�k B�la fiait, akik k�z�l ekkor m�r Lampert m�r nem �l, a k�z�ps� fi� G�za, �s a legifjabb L�szl� azonban haza t�r. Eleinte mindenben seg�tik Salamont, t�bbsz�r k�z�sen k�zdenek az orsz�gra t�r� beseny�kkel, g�r�g�kkel, csehekkel, velenceiekkel. De Belgr�d ostromakor �sszevesznek a foglyok sors�n, akiket G�za szabadon bocs�t, ami�rt a biz�nci cs�sz�rt�l eml�kkoron�t kap- a mai koron�nk fels� r�sze-. Salamon ez ut�n 1074-ben legy�zi G�za hadait, de alig egy h�nap m�lva kikap L�szl�t�l, aki letasz�tja a tr�nr�l. Ekkor G�z�t emelik a kir�lys�g �l�re, aki a Biz�ncb�l val� koron�t haszn�lja fel uralkod�v� avat�sa alkalm�val. G�za 1077-ben hirtelen meghal.

K�t fi�t, K�lm�nt �s �lmost L�szl� veszi sz�rnyai al�, akinek csak egy l�nya sz�letik, Piroska, aki k�s�bb a biz�nci cs�sz�r feles�ge lesz, �s a k�z�pkor tal�n legnagyobb biz�nci cs�sz�r�nak Komenosz M�nuelnek az anyja. De itt m�r Ir�nnek h�vt�k �t.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s