Koppány, vagy István?    Tudjuk történelmi ismereteinkből, hogy Koppány, aki szintén az Árpád-házból származott Géza fejedelem halála után, mint a fejedelmi trón követelője lépett fel Istvánnal szemben, de lázadónak tekintették, és kivégezték. Vajon jogos volt-e Koppány követelése?  A nomád népeknél két fajta öröklési forma fordult elő. Az egyik lehetőség a szeniorátus alapján történő öröklődés. Ez azt jelenti, hogy a rang a családon belül, mindig a legidősebb férfi-rokonra száll. A másik lehetőség hogy apáról-fiúra száll a hatalom. Melyik volt mérvadó vajon a magyarságnál?  Találunk erre bizonyitékot a magyaroknál? Úgy tűnhet igen.  Biborbanszületett  Konstantin bizánci császár által íratott „A birodalom kormányzásáról” című krónikájában leírnak egy leszármazási sort. Mégpedig első kézből! 948-körül követségbe megy ugyanis Tormás –Árpád egyik unokája- és Vérbulcsu aki saját elmondása szerint horka, másként karcha rangot visel. Ezt a rangot őelőtte Bogát -aki a nagybátya volt-, az előtte pedig Kál,  Vérbulcsu apja viselte a rangot.  Ezek szerint a szeniorátus volt érvényben a magyaroknál? Nem biztos.  Anonymus által írt „Gesta Hungarorum”-ban más leírás is található. Tudjuk, hogy Anonymus előtt talán 100 évvel már írtak egy úgynevezett "ősgesztát", amit ő átvett, és – bár az ellenkezőjét állította- sokat bedolgozott a regösök, és népi énekmondók történeteiből.  Valószínűleg az ősgesztából átvette a második legmagasabb honfoglalás kori tisztség a gyula család leszármazási listáját. E szerint a honfoglalás előtt Tétényt választották meg gyulának, aki előtte a karcha tisztét töltötte be. Őt az új rangban fia Horka(!) követte, akinek két fia volt. Gyula és Zombor. A rangot az idősebb, Gyula(!) örökölte. Neki viszont csak két lánya volt, Karold és Sarolt – I. István anyja-. A gyulai tisztet így Zombor fia –minő meglepetés- Gyula örökölte. Tőle vonta meg ezt a hatalmat az ország átszervezésekor István. Anonymus ennek a Gyulának a két fiát is megnevezi Bolya és Bonyha, ők azok akik Ajtony leszármazottjával Vattával együtt Orseoló Péter megbuktatásán, és I. András hatalomra juttatásán munkálkodott, amiért is a két gyula-fit kivégzik. Ebből gyanítható az is, hogy az ősgeszta nem sokkal ezen időszak után készülhetett. Úgy látszik mind a két féle öröklődés érvényben volt! De biztos ez? Nézzük a gyulákat! Tétény az első, aki már idősebb korban a horka méltóságról lép feljebb a gyula méltóságra. A legidősebb fia aki még a gyula rang megszerzése előtt születik az aktuális rangot kapja névként. De aztán ő lesz a gyula apja után, és ezért az idősebb fiát már e rangról nevezi el. Ennek a Gyulának azonban csak két lánya születik, így a másik ág fogja örökölni a rangot. S, hogy ezt biztosítsa Zombor még a bátyja életében a fiát Gyulának nevezi el. A fiának viszont már nem kell ezt tennie hiszen a két fia közül valamelyik valószínűleg örökli a hatalmat.  És most térjünk vissza Vérbulcsuhoz!  A horka –vagy karcha-  méltóság mint láttuk, Tétény rangja volt, míg magasabb rangot kapott. Ekkor lett Kál, Vérbulcsu apja a karcha. Ő utána azonban nem Vérbulcsu hanem Bogát, a nagybácsi következett. Ráadásul a név sem egyezik! De vajon mi volt a karcha feladata? Szent László korában is volt egy hasonló nevű hivatal, „Sarcha” néven emlitik, és a feladata a vérbosszúk megakadályozása volt. Ma talán békebíróként emlegetnénk. Valószinű az ezzel járó szerződéseket is ő előtte kötötték, és mivel a családokból megölt helyet a másik – a gyilkos- családja követelt pótlást ezt vérszerződéssel kötötték. Egy borral teli edénybe néhány csepp vért elkevert a békebíró, és miközben hagyományos átokformulát elmondta, megitatta azt a szerződőkkel. A Vérbulcsu jelentése pedig: vérkeverő. Miért nem hívták Horkának? Mert az már foglalt volt, és a bőknél nem volt szokás ugyanazon név adása két embernek! Az ismert vezetők nevei között csak egy ismétlődik, a Gyula! De akkor miért Bogát volt a következő horka? Nem biztos, de valószínűleg Kál halála idején még Bulcsu igencsak fiatal lehetett, ezért lett a nagybátya a horka. Amolyan régensként!  Most tekintsük át az Árpád-házi családot!  Ők vajon régi vezető rétegből származtak, vagy új vezetők voltak? És mi volt a rangjuk? Esetleg kende? Hiszen tudjuk, hogy a harmadik ismert rang a kende - vagy kend- volt. Ezt a rangot viszont a honfoglalás idején Kurszán viselte, csak az ő halála után lett az Árpád-fiaké! Bíborbanszületett Konstantinnál találjuk a következő leírást. Levedi kendesége idején a türkök -Bizáncban így hívták a magyarokat- a kazárokkal éltek és velük harcoltak, a kagán magáhozhivatta Levedit és azt akarta válasszanak egy fejedelmet. Először Levedihez feleségül adott egy kazár nőt, de ez gyermektelen házasság volt. Ezután a kazárok választást rendeztek a törzsek vezetői között, és a kiválasztottat kazár szokás szerint pajzsra emelték. A kiválasztott Árpád lett, mert ő erényesebbnek, bátrabbnak bizonyult apjánál.  Meggyőzően hangzik. Csak egy gond van! Levédiát és a kazár fenhatóságot a magyarság 840 előtt hagyta el, mert a kazárok ekkorra már várat építettek ellenük, Sarkelt, márpedig ha Árpád már erényekben gazdag férfi volt akkor legalább 30 éves kellet legyen 820-835 között. Álmosnak pedig 20 évvel idősebbnek. Azt is tudjuk, hogy 896-ban Álmost feláldozták Erdőelvén mert nem jöhetett be az országba. Vagyis mintegy 90-120 éves volt! Árpád is 907-es halálakor szintén e körüli időt ért meg! Valójában viszont kb. 77 éves volt halálakor!  Miből adódik ez az eltérés? Nem Árpádot hanem Álmost választották meg az ismeretlen rangra! De miért ír mást a bizánci krónikás? Mert ő nem tudja, hogy a rang elnevezése, ugyanis sehol nem említi a gyula nevét, aki a Gyula nevet viseli. Nem is tudja, hogy ez lehet. A másik két vezérnél láttuk, hogy a rang megszerzése után a legidősebb fiú a rang után kapta a nevét!  Vagyis Álmos a rangra emelés után „árpád” lett! Ami nem finnugor árpácskát jelent, hanem iráni eredetű és a „hatalom őre” a jelentése. Akárcsak az Álmos ami türk eredetű és népszerzőt jelent. Vagy a Taksony ami bőségben élőt jelent.   Most térjünk vissza a leszármazáshoz. Árpádot Zolta nevű fia követi a fejedelemségben, majd ő utána változik a kép.  Az egyik krónika- az Anonymusé,- ami jóval későbbi- Fajszt nevezi meg a következő fejedelemnek. Míg a kortárs bizánci könyv Taksonyt nevezi – valószínű Bulcsu elbeszélése alapján- annak. Taksony Zolta fia és Anonymus szerint Fajszot követi. Fajsz pedig Jutas fia –Zolta öccséé-. Taksony után Géza, és utána 997-ig István következik.  Mi adhatja az eltérést? Anonymus korában, már nem jelentett gondot egy trónbitorló fejedelem emléke, hiszen már ez akkor a régmúlt volt. És azok kiknek az ősei valaha Fajsz idejében jól éltek, szívesen emlékeztek erre, így emlegették is.  Konstantin idejében viszont a trónbitorlót szánt szándékkal nem említik a magyar követek mert esküszegő volt, aki a fejedelmi család ellen lázadt és így a halhatatlan lelkét is elveszítette, vagyis a nevét is törölték! Tehát jogtalanul lett fejedelem!  Márpedig ha a nevét törölték, akkor valószínű, őt is törölték, az élők sorából.   Ebből a levezetésből kitűnik, hogy Vajknak kellet követni a fejedelmi trónon apját, Gézát, hiszen a családban nem a szeniorális öröklődés volt hagyományos, így Koppány követelése jogtalan volt! Vagyis Koppány – aki Géza öccse volt – lázadónak minősült Istvánnal szemben!     Természetesen ez csak egy hipotézis, amit László Gyula, Györffy György kutatók eredményei alapján, Földes Péter író, történész írásai alapján képzeltem el!

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés