A pozsonyi csata

 Miut�n a magyars�g elfoglalja ezt a ter�letet- mivel ebben a korban hatalmi �r volt ezen a f�ld�n, hiszen Nagy K�roly hal�la ut�n a frank fejedelmek egym�ssal hadakoznak, a Morva-fejedelems�g pedig soha nem is terjedt ki a Dun�nt�lra. R�ad�sul a magyarok Szvatoplukkal sz�vets�gben el�g sokat harcoltak a bajorok, �s a csehek ellen. Szvatopluk azonban 894-ben meghalt, �t a fia Mojnir k�vette a tr�non, aki a sz�vets�g megtart�sa �rdek�ben, m�g pog�ny esk�re is k�sz volt. Megesk�d�tt egy kett�v�gott kuty�ra.

 Mivel a n�met �rdekeket nagyon is zavarta a magyars�g megteleped�se, hiszen Pann�ni�t a saj�t tartom�nyuknak tekintett�k- m�g, ha �pp nem is terjedt id�ig a vil�gi hatalmuk. Gyermek Lajos (900-911) n�met kir�ly az eg�sz birodalomb�l �sszegy�jt�tt hadakkal- mintegy 400000 f�vel- megindult 907. j�nius 17. t�j�n a r�mai limest- hat�rt- k�vetve, a sereg a Duna jobb, �s bal partj�n kett�osztva haladt a foly�n pedig az ut�np�tl�st sz�ll�tott�k haj�kon. Ez a felvonul�si m�d hagyom�nyosnak tekinthet�, hiszen az avarok ellen vonul� Nagy K�roly is ezt az utat k�vette, �s neki siker�lt is legy�znie az avarokat –tegy�k hozz� � volt az egyetlen. Pedig m�g 1050 t�j�n is ezen az �tvonalon t�madtak a n�met seregek I. Andr�s Magyarorsz�g�ra.

 A n�met sereg mintegy 25 km-es napi utat megt�ve 7 nap m�lva �rte el a B�csi-erd�t, ahol m�r �szlelte �ket a magyar hat�r�r-portya. Valahol a Fischa-foly� k�rny�k�ig a n�metek nyugodtan haladtak, de innen m�r a folyamatosan be�rkez� magyar hadak t�madj�k �ket. Az �lland� zaklat�sokkal lass�tott�k a magyar csapatok a n�met el�renyomul�st. Mivel a terep, �s a helyismeret is a magyarokat seg�tette, �gy m�r itt komoly csat�roz�sokra ker�lt sor. Ezt bizony�tj�k a nekrol�giumokban felsorolt nevek, �s hal�loz�si id�pontok bizonyoss� teszik, hogy m�r j�nius 28-30.-k�z�tt is komoly csat�roz�sok folytak a Duna jobb partj�n. Ezen az oldalon a p�sp�ks�gek hadai vonultak, Theotm�r salzburgi �rsek vezet�s�vel, �s t�bb p�sp�k hal�l�t eml�tik m�r ebben az id�szakban –legal�bb k�t p�sp�k. A felvonul� n�met hadak tulajdonk�ppeni f�vez�re Luitpold bajor hat�r�rgr�f volt. � a seregr�sz�t a Duna bal partj�n vezette, a foly�n lefel� csorg� haj�rajnak pedig Sieghardt volt a vez�re.

 Mire a n�met sereg Pozsony- a korabeli forr�sok szerint Braslavespurch- al� �rt j�lius 4-�n akkora a teljes magyar hader� –mintegy 20000 f�- is meg�rkezett. A magyar csapatok els� teend�je volt, hogy a foly�n halad� flott�t tapl�s nyilakkal felgy�jtott�k, innen Sieghart csak n�h�nyadmag�val tudott megmenek�lni. Ezt k�vet�en a teljes magyar hader� a foly� jobb partj�n vonul� p�sp�ki hadakra t�madt, amit szinte teljesen fel is sz�molt. Az �szaki parton, Pozsonyn�l �ll� f�had nem tudott seg�teni nekik, ez�rt az elhunytakat megsiratva nyugov�ra t�rtek. Ek�zben �rp�d hadai- kev�s kiv�tellel, mert azt a l�tszatott akart�k kelteni, hogy m�g mindig a t�lparton v�rnak- �tkeltek a Dun�n, �s v�ratlanul rajta �t�ttek a bajor hadakon. Ezt a seregr�szt is megsemmis�tett�k. A megmaradt n�met hadak menek�lni kezdtek Ennsburg fel�, de a gyorsabb magyar lovass�g teljesen megsemmis�tette �ket. Itt azonban nem �lltak meg, hanem Ennsburg v�r�t is beker�tett�k. A v�d�k egyik kirohan�sa alkalm�val v�ratlanul megfutamodtak a magyarok, mire a teljes v�d�sereg ut�nuk vetette mag�t, de ez csak les volt, �s a v�d�ket is lem�sz�rolt�k.

Ez a csata mutatja a magyar hadm�v�szet fejlets�g�t, a kor Eur�p�j�hoz k�pest, s b�r a pozsonyi csat�ban �rp�d �s h�rom fia is meghalt, de a magyars�gnak siker�lt megv�denie az orsz�got.

 M�g egy �rdekess�ge van ennek a csat�nak. M�gpedig az, hogy annyira klasszikus, �s ugyanakkor modern is, hogy k�telez� tananyag, valamint vizsgaanyag is a West Pointon. Vagyis az amerikai hadsereg tisztikar�nak ismernie kell!! Vajon a magyar hadseregnek mi�rt nem tan�tj�k?

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s