Sz�sz Imre

A CSAVARG� CSILLAG

        A kis csillag el�sz�r k�r�ln�zett, hogy nem l�tja-e senki. Eg�sz kicsi csillag volt, m�g nem is kapott helyet az �gen, igaz�n nem tartotta szemmel m�s, csak a csillagok legf�bb b�r�ja, a nap.
        De most a nap sem tartotta szemmel, hi�ba, � sem tud mindenre figyelni. No meg vil�gos nappal volt, s olyankor a csillagok alig-alig l�tszanak.
        Nemr�g m�g esett, s a kis csillag most s�v�ran n�zte a sziv�rv�nyt. Azt�n meg egyszer k�r�ln�zett, hogy nem l�tja-e senki, �s lecs�szott a sziv�rv�nyon.
        M�g csak nem is a k�zep�n, a s�rga s�von cs�szott, hanem a tetej�n, a piroson. Egyre gyorsabban cs�szott, egyre gyorsabban, �s sietnie is kellett, mert a sziv�rv�ny m�r v�konyodni kezdett, �s f�l�s volt, hogy egyszerre eloszlik.
        �gy �rkezett le a f�ldre. A sziv�rv�ny l�ba �ppen egy mocs�rba �rt, oda cs�szott bele a kis csillag. �szni ugyan nem tudott - a csillagok �ltal�ban nem tudnak �szni -, de szerencs�re a v�z nem volt m�ly.
        Kikapaszkodott a partra, �s szedegette le mag�r�l a h�n�rt meg az iszapot. Egyszerre �szrevette, hogy a f�b�l n�zi egy b�ka.
        - Megf�zom - mondta. - �n leszek a beteg csillag.
        - Furcsa - felelte a b�ka. - �n sose f�zom meg a v�zben. De menj, k�rdezd meg a k�gy�t. R�la azt tartj�k, hogy �rt a gy�gy�t�shoz, de �n nem hiszem.
        - Nem tudom, hol a k�gy�. K�rlek, vezess oda hozz�.
        - Majd bolond leszek! - mondta a b�ka bossz�san. - Ne cs�fol�dj velem - �s beleugrott a v�zbe.
        A kis csillag csod�lkozva n�zett ut�na.
        "Mi baja lehet? - t�n�d�tt. - El�sz�r eg�sz kedves �llatnak l�tszott."
        Lassan elindult a f�ben. A f� nedves volt, a kis csillag szapor�n kapkodta �gait, �s �gy �rezte, mindj�rt f�jni fog a feje. De nem f�jt.
        A f�zbokorb�l egyszer csak el�bukkant egy tapsif�les �llat.

        - Te vagy a k�gy�? - k�rdezte a csillag.
        - H�t nem l�tod, hogy nem �n vagyok a k�gy�? - mondta m�ltatlankodva.
        - Nem l�tom.
        - �n ny�l vagyok.
        - Mondd meg, hol tal�lom a k�gy�t.
        A ny�l d�h�s lett:
        - K�rdezd meg a g�ly�t�l. A k�gy�kkal � foglalkozik.
        - �s milyen a g�lya?
        - Hossz� l�b�, �s nagyon okos.
        Azzal a ny�l el is t�nt, s a kis csillag tov�bbindult.
        A nagy madarat a s�s mellett m�r messzir�l megl�tta. "Hu - gondolta -, hossz� l�ba van, de nem l�tszik nagyon okosnak!" Az�rt megsz�l�totta:
        - Kedves g�lya, hol tal�lom a k�gy�t?
        A g�lya f�l szemmel a f�be sand�tott.
        - Azt �n is szeretn�m tudni. Te is k�gy�t eszel?
        - Nem - tiltakozott a kis csillag r�m�lten. - �n f�nyt eszem. De beleestem a mocs�rba, �s att�l f�lek, megbetegszem. A k�gy� �ll�t�lag tud gy�gy�tani.
        A g�lya megn�zte:
        - Eg�szs�ges csillagnak l�tszol, �s a k�gy� nem tud gy�gy�tani. De menj a rokonaidhoz, a tengeri csillagokhoz. Azok majd vigy�znak r�d. Mit keres egy ilyen kis csillag egyed�l a f�ld�n?
        Cs�r�vel mutatta, hogy merre kell mennie.
        A kis csillag elindult. �jjel-nappal ment, erd�k�n, hegyeken, mez�k�n �t, �s sokszor s�rdog�lt, mert f�lt egyed�l. De nappal mindig elb�jt a bokrok k�z�, hogy a nap meg ne l�ssa, �s meg ne b�ntesse.
        Egy bokorban tal�lt r� a katonatiszt, aki lovon arra j�tt. Lesz�llt a l�r�l, �s azt mondta:
        - Micsoda csillag! Kit�z�m. Ilyen kit�ntet�se nincs a t�bornoknak se. �n leszek most m�r a t�bornok.
        A csillag �gette az ujj�t, de az�rt kit�zte. �s egyszerre �gy �rezte, mintha kardot d�ftek volna a sz�v�be, mert igazi csillagot csak a j�k �s b�trak viselhetnek, ez a tiszt pedig se j�, se b�tor nem volt. F�jt, �gette a csillag, de nem akarta levenni. V�g�l azt�n m�gsem �llta tov�bb, let�pte a mell�r�l, �s a porba haj�totta.
        Ott tal�lta meg a sz�n�szn�, mikor arra j�tt kocsij�n.
        - Csillag! Aranycsillag! Kit�z�m a hajamba, �s �n leszek a legszebb �s legnagyobb sz�n�szn�!
        Neki is perzselte az ujj�t, de az�rt t�k�rrel a kez�ben felt�zte. Abban a szempillant�sban le�gett az �sszes haja, mert a sz�n�szn� b�tor volt ugyan, de nem volt j�. A kis csillag leesett a f�ldre.
        "Furcsa dolgok - gondolta. - Lehet, hogy m�gsem vagyok beteg. Egyszer�en csak csillag vagyok."
        V�ndorolt tov�bb. �ppen egy nagy v�ros sz�l�hez �rt, mikor tal�lkozott a tolvajjal. A tolvaj b�tor volt, �s j� is lett volna, ha nem lopott volna.
        - De sz�p csillag! - mondta. - J� volna nekem. De nem tudom, az eny�m lehet-e, hiszen nem loptam, hanem tal�ltam. �mb�r - �s v�llat vont - ha az ember tal�l valamit, �s nem adja vissza a tulajdonos�nak, az annyi, mintha lopn�.
        Azzal felvette a csillagot. De a csillag t�zes volt, meg�gette a kez�t, s a tolvaj ujjai �gy elmerevedtek, hogy t�bb� nem tudott lopni. K�nytelen volt rendes munk�t v�llalni, �s be�llt egy fatelepre �jjeli�rnek.
        A kis csillag pedig csak ment tov�bb. Most m�r egyre jobban f�lt, �s egyre ink�bb szeretett volna hazamenni az �gboltra. F�radt is volt, s imitt-amott be is piszkol�dott.
        �ppen egy s�t�t erd�n �t v�ndorolt �jjel, mikor valaki r�sz�lt a magasb�l:
        - H�t te mit keresel itt, kis csillag? - A bagoly volt, az �jszaka v�ndora.
        - Te ismersz engem? - k�rdezte a kis csillag �rvendezve.
        - Persze hogy ismerlek. Eleget l�ttalak odaf�nn. Csak azt nem tudom, mit keresel itt. Mindenkinek megvan a maga helye. Nekem p�ld�ul eszembe sem jut, hogy felmenjek az �gre csillagnak.
        A bagoly szeretett b�lcselkedni, de a kis csillagot ez nem �rdekelte.
        - Rokonaimat, a tengeri csillagokat keresem - mondta. - Nem tudod, hol tal�lom meg �ket?
        - A tengerhez hamar oda�rsz, de a tengeri csillagr�l nem tudok semmit.
        A kis csillag m�snap �jjel csakugyan oda�rt a tengerhez. A nagy v�z telides-teli volt a fenti csillagok t�k�rk�p�vel.
        - � - mondta boldogan a kis csillag -, ti vagytok az �n rokonaim!
        - Nem - felelt�k a t�k�rk�pek -, mi csak a testv�reid k�pe vagyunk a v�zen. Mi vagyunk a csillagok �rny�ka.
        - �s a tengeri csillagok? - k�rdezte a kis csillag elszontyolodva.
        - A tengeri csillagok - sz�lt k�zbe egy kotnyeles rep�l�hal - lenn �lnek a v�zben. Majd sz�lok nekik.
        Al� is mer�lt, �s kisv�rtatva el�bukkant a leg�regebb tengeri csillag : puha test�, csillagforma, sz�r�s �llat.
        - A g�lya azt mondta, te vagy a rokonom - fordult fel�je a kis csillag. - Tudod, a g�lya, az a tud�s �llat.
        - A g�lya - legyintett egyik �g�val a tengeri csillag. - Nem tud�s az, csak nagyk�p�. Annyit besz�l �s magyar�z, hogy mindenki tud�snak tartja. Minket sose l�tott, csak hallott r�lunk, s azt hitte, hogy a t�k�rk�pek a tengeri csillagok. Ide figyelj, kis csillag, nem mindenki rokonod, aki hasonl�t hozz�d. Nem vagyunk rokonaid sem mi, sem a h�pelyhek, se a csillagvir�g. A te rokonaid odaf�nn vannak.
        - �s hogy jutok oda? - k�rdezte a kis csillag pityeregve.
        - Nagyon egyszer� - mondta a tengeri csillag. - Ahogy lej�tt�l.
        - A sziv�rv�nyon? Hol a sziv�rv�ny?
        - Ott - mutatott egy szikl�n t�l a tengeri csillag. - A tengeren mindig van valahol sziv�rv�ny.
        A sziv�rv�ny csakugyan ott emelkedett a magasba.
        - K�sz�n�m - mondta a kis csillag, �s elindult fel a sziv�rv�nyon. De most m�r alul, a z�ld cs�kon ment, hogy vissza ne cs�sszon v�letlen�l.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s