ÁRPÁD ÉS GÉZA FEJEDELMEK /MAGYAR KIRÁLYOK ÉS URALKODÓK
Tihanyi István
www.dunakiado.hu
titkarsag@dunakiado.hu
kiado2@dunakiado.hu
www.dunakiado.hu
Egy nép, mely holtan sem akart az ellenség fogságába kerülni
A magyar
Mérföldkő a magyar történetírás és ismeretterjesztés történetében és népszerűsítésében
Egyformán elemzi a kül- és belpolitikai viszonyokat és a lelki tényezőket is. A hihetetlen tudás igazi szellemi ínyencségeket kínál. Pl. akkor, amikor a szerző arról ír, hogy kezdetben a nyestprém volt a hivatalos „pénznem”, s ebből ered egyik szomszédunk, a horvát, mai napig használt pénznemének neve is, és másik szomszédunkkal, a szlovákkal is mértéktartóan bánik, ahol bizonyítottnak véli a szlovák álláspontot, azt elismeri ,ahol nem, akkor érvel. De az is rokonszenves, hogy a szerző nem ölti fel a mindentudó mágikus sapkáját. Több helyen kitér arra, hogy sok még a tisztázatlan kérdés. Az biztos, hogy Drakula ide, vagy oda, vérivásban megelőztük a románokat (vérszerződés). Az is, hogy a Kazár Birodalomhoz való tartozásunk azt is jelentette egyben, hogy a magyarok felvették a Kazár Kaganátus zsidó államvallását, tehát előbb voltunk zsidók, mint keresztények, és ehhez képest kismiska, hogy Géza papucsférj volt-e, vagy nem, mint ahogy az is, hogy elég gazdagnak tartotta magát, hogy pogány is legyen, meg keresztény is. Üdítő olvasmányosság keveredik történészi elfogulatlansággal. Tipográfiailag kitűnő munka, remek illusztrációkkal, az olvasmányos részek külön, más színnel kiemelve, remekmű, mondhatom.
A könyv szakít a finnugor elmélettel és számos téren tabukat döntöget. A kötet gyors bírálói elsősorban antropológusok, ami számomra olyan, mintha egy halott bal alsó hatosából mondanák meg, hogy úz volt-e az illető, és ha nem, akkor ki keresztelte.
Kerekes Tamás
A kiadó
A könyvsorozat első kötete még nem királyokról szól. Érinti a magyar nép múltjának számos kérdőjelet felvető kezdeteit, a vándorlásokat, a letelepedést. Megismertet első, már név szerint emlegetett fejedelmünkkel, Álmossal, majd fiával, Árpád vezérrel, aki a honfoglalással behozta népünket a Kárpát-medencébe. Számba vesszük Árpád kevéssé ismert utódait, végül elérkezünk Gézához, Szent István apjához, aki még szintén "csak" fejedelem volt, de sokkal többet tett a jövendő magyar állam megalapításáért, mint az a köztudatban él.
A magyar királyok és uralkodók
ÁRPÁD ÉS GÉZA FEJEDELMEK /MAGYAR KIRÁLYOK ÉS URALKODÓK
Tihanyi István
www.dunakiado.hu
titkarsag@dunakiado.hu
kiado2@dunakiado.hu
www.dunakiado.hu
Egy nép, mely holtan sem akart az ellenség fogságába kerülni
A magyar
Mérföldkő a magyar történetírás és ismeretterjesztés történetében és népszerűsítésében
Egyformán elemzi a kül- és belpolitikai viszonyokat és a lelki tényezőket is. A hihetetlen tudás igazi szellemi ínyencségeket kínál. Pl. akkor, amikor a szerző arról ír, hogy kezdetben a nyestprém volt a hivatalos „pénznem”, s ebből ered egyik szomszédunk, a horvát, mai napig használt pénznemének neve is, és másik szomszédunkkal, a szlovákkal is mértéktartóan bánik, ahol bizonyítottnak véli a szlovák álláspontot, azt elismeri ,ahol nem, akkor érvel. De az is rokonszenves, hogy a szerző nem ölti fel a mindentudó mágikus sapkáját. Több helyen kitér arra, hogy sok még a tisztázatlan kérdés. Az biztos, hogy Drakula ide, vagy oda, vérivásban megelőztük a románokat (vérszerződés). Az is, hogy a Kazár Birodalomhoz való tartozásunk azt is jelentette egyben, hogy a magyarok felvették a Kazár Kaganátus zsidó államvallását, tehát előbb voltunk zsidók, mint keresztények, és ehhez képest kismiska, hogy Géza papucsférj volt-e, vagy nem, mint ahogy az is, hogy elég gazdagnak tartotta magát, hogy pogány is legyen, meg keresztény is. Üdítő olvasmányosság keveredik történészi elfogulatlansággal. Tipográfiailag kitűnő munka, remek illusztrációkkal, az olvasmányos részek külön, más színnel kiemelve, remekmű, mondhatom.
A könyv szakít a finnugor elmélettel és számos téren tabukat döntöget. A kötet gyors bírálói elsősorban antropológusok, ami számomra olyan, mintha egy halott bal alsó hatosából mondanák meg, hogy úz volt-e az illető, és ha nem, akkor ki keresztelte.
Kerekes Tamás
A kiadó
A könyvsorozat első kötete még nem királyokról szól. Érinti a magyar nép múltjának számos kérdőjelet felvető kezdeteit, a vándorlásokat, a letelepedést. Megismertet első, már név szerint emlegetett fejedelmünkkel, Álmossal, majd fiával, Árpád vezérrel, aki a honfoglalással behozta népünket a Kárpát-medencébe. Számba vesszük Árpád kevéssé ismert utódait, végül elérkezünk Gézához, Szent István apjához, aki még szintén "csak" fejedelem volt, de sokkal többet tett a jövendő magyar állam megalapításáért, mint az a köztudatban él.